Pályázatok » Kálnoky László 100 » Jelige: Mémoire
„Hová lettek a családi ereklyék”[1] ,
miket sok évnek kínja, szenvedése
a térbe összehordott –
ki látja már a könyvtár könyveit,
simítni, mondd, ki fogja hű gerincük,
lapoknak érző éleit –
hová lett annyi szenvedély, mosoly,
nemes-szép dőlt betűkkel írt lapok,
csókoknak rúzsló ajkai –
hová tűnt, ó, az ubi sunt,
nyugosznak már a tárgyak s emberek:
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]
[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán