Jelige: fonix

Beküldte: admin, 2013-06-23 23:44:07 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Ellentmondások 

Igen, mert ez is elkerülhetetlen. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb bele ne botoljunk a nyárba, és lassan már nem tudjuk, hogy örüljünk, vagy sírjunk, mert június végére elegünk lesz az egészből. Fél órával korábban kelni, hogy leborotváld a lábad, lezuhanyozz, hogy aztán az elaludt frizurád helyrehozása közben újra leizzadj. Ragacsos testápoló, valami ruha, és menni. Nem kockáztathatod meg, hogy ma ne nézz ki jól, mert a világ már csak olyan, hogy pont akkor futsz össze fontos személyekkel, amikor éppen rosszul vagy felöltözve.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Noe13

Beküldte: admin, 2013-06-23 23:39:07 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Távolodások

- Okay, Houston, volt egy problémánk - hangzott el a rádióban, majd folytatódott
- De már megoldódott.
Az emberek mennyit fecsegnek feleslegesen - gondolta a farkas, és leszopogatta a maradék húst az asszisztens kézfejéről.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: vorosafonya

Beküldte: admin, 2013-06-23 23:32:39 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Este tíz

A férfi a neten szörfölt. Elege volt. Nem tudta miért, csak elege. Munkahelyi problémák nyomasztották, nem jött ki a főnökével. Feszült volt és fáradt egyszerre, reggel ötkor kelt. Nem figyelt arra, hogy mit keres, csak kattintgatott. Ürességet érzett, nem akart csinálni semmit, csak bámult a képernyőre. „Balkáni nyaralás kihagyhatatlan élményekkel!” - akadt meg a szeme egy villogó hirdetésen. Ösztönösen rákattintott. „Minden, amit látni akarsz!- állt a monitor közepén, alatta egy felirat: Lét Kilátó, Görögország, Elea. Bedobott pár energiaitalt a csomagtartóba és elindult. Nem szólt senkinek, este 10 óra volt.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: petermek

Beküldte: admin, 2013-06-21 20:40:45 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Improvizált termékbemutató

Tessék, tessék! Világra szóló akciók, csak itt és csak most. Meghökkentő ajánlataim vannak az ön számára! Most rendkívül olcsón juthat egy kihagyhatatlan leárazás keretében „jótanácsokhoz”. Csak tessék, tessék!

                                           *

Szemfényvesztés és reklám. Jól ismerjük a média erejét és hatásait. És mégis, tudjuk, de engedünk az ördögi csábításnak. Mechanikus made-in-japan robotokként követjük a divathullámokat: zene, ruha, közízlés. Globalizáció, kapd be! Mégis Isten áldása vagy: török fűszer, japán laptop, tájváni póló, kambodzsai farmer, kínai cipő, dél-koreai autó, amerikai film, angol tea, orosz gáz, szaudi olaj, soroljam még? Fáradjon be a teszkó és társai hiper- és szupermarketekhez és figyeljen: profit, profit, profit. Mekkora ötlet már ez az automata, önkiszolgáló fizetés is… Nem kell fizetni még a minimálbéres diákmunkás szerencsétleneket sem, akik 12 órai monoton gürizésben egy kompjúter mögött csak vonalkódot olvastak le. Szánalom és gőgösség mindenfelé. És mi mit teszünk? Ugye ön is csak fogyaszt és éldegél. Mert nem tud mást tenni. Ne magába keresse a hibát: a rendszer és a tömeg hatalma. Keveseknek ez az érdeke, a sokak meg beszopják. Nyugodjon meg, így megy ez már évezredek óta. Spartacus sem tűrt, nekünk se muszáj. Kérem, gondolkozzanak el egy kicsit, hogy élnek manapság: elégedettek ezzel? Ezzel itt körülöttünk?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: globusz

Beküldte: admin, 2013-06-21 20:29:57 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Hidroglobális probléma

„Bugy-bugy-buggy!” – szivárgott a tengerfenéki moraj Bedeöl úr jellegzetesen hipermarket kuponokon beváltott MYRA típusú oldaltáskájából. Ez a hang már-már kellemetlen is lehetett volna neki, ha nem lett volna biztos benne, hogy sikerült megvásárolni a Szaru Mánia Termékbemutató legtrendibb, leghasznosabb, leggazdaságosabb és legnélkülözhetetlenebb miniatűr kapitalista termékét, azt, amit úgy reklámoznak, hogy nélküle lehetetlen egészséges életet folytatni. Ez a több évszázada várt csoda pedig nem más, mint egy táskában hordozható, kisméretű hidroglóbusz. Igazán szép teremtés, piros színű, fehér pöttyökkel tarkítva – és alig nagyobb, mint egy bontatlan Kojak-nyalóka.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Pénzmadár

Beküldte: admin, 2013-06-06 21:56:10 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Égszínkék matéria

Vándorol bennem a fájdalom. Üvegszemű, céltalan pálcikaember. Már egy egész napja nem aludtam. Tőlem két lépésre, kék ruhában egy nő sétál. Az útpadka mellett megáll, várakozik, apró ezüstszín mobilját a füléhez szorítja. A nap hátulról éri, a lágyan eső, égszínkék anyagon átsejlik az alatta megbújó puha, ruganyos test. Elől a mély dekoltázs szinte hullámzik a forróságban, apró izzadtságcsepp pihen a mellek között, majd néma, szivárványszín sóhajjal veti bele magát a pusztulásba. Irigylem. Hatalmas a hangzavar, a mellettünk megbújó üzletből hangos kiabálás szüremlik a járókelők közé. Összegek szállnak madarak helyett, euróból hajtogatott testükön fémszál csillan, szárnyukon kövér nullák pihennek. A nő száját figyelem, próbálom meghallani a hangját, kiszűrni őt, az egyént, de nem sikerül. Ismerősnek tetszik, pedig tudom, nem találkoztunk még. Emlékeznék rá.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: GARBO

Beküldte: admin, 2013-06-03 00:08:51 | 0 Hozzászólások  | Címkék: , ,

Telefónia (Nő az utcán)

- Jézus! Buddha! Mohamed! Hol vagytok? Gyertek ide a gazdihoz!

Nem. Nem jó Anita. Nem hallgatnak rá. Pedig valami ilyesmi. Azt mondtad, vallással kapcsolatos. Hogyan? Mondjak görög istenneveket?

- Zeusz! Poszeidón! Hádész!

Nem, ezek sem jók. Nem ismerős. Pedig Aliz mondta. Egyszerű rövid nevek. Ott voltál te is, amikor rám bízta őket. Te sem emlékszel? Anita! Anita, itt vagy? Gondolkodsz. Az jó. Nekem most nem megy. Korán van. Nem is keltem volna fel, ha ezek a kis dögök fel nem ébresztenek. Még hajnalban löktem eléjük kaját, amit Aliz anyja odarakott, így éhesek nem lehettek. Gondoltam le kell jönni velük. Alig lépek ki a kapun, mind a három elszelelt, amerre látott. Igen, tudom, nem mehettek messzire. Azért szólítgatom őket. Azt mondod sztárok nevei?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: toutlestrois

Beküldte: admin, 2013-06-03 00:05:02 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Zumbatök

Prooimion

Tina csak késő este ért haza. Az irodában is tovább maradt, onnan meg egyenesen a táncórára sietett. Újabban minden hétfőn és csütörtökön táncolni járt; elkapta, beszippantotta őt is a zumbaőrület.
Boldogan, önfeledten rázta magát a latin zene ritmusára. Úgy érezte, hogy ennyire felszabadult még sohasem volt, mint ebben a rendszerezett rendszertelenségben. Élvezte hogy kitáncolhatja magából mindazt ami bántja, nyomasztja, zavarja, hogy kitáncolhatja magából minden félelmét, kudarcát azokat a dolgokat, amelyek fájtak és martak akár a sav. Azt gondolta, hogy ezzel a tüzes tánccal most kipergetheti magából a csalódásait, a munkahelyi gáncsokat, azt hitte, hogy egyszerűen kitépheti magából mindezeket és kitépheti magából Gábort is.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Hosszú műszak

Beküldte: admin, 2013-06-02 19:05:00 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

HOSSZÚ MŰSZAK

Majdnem lekéste a 6.15-ös buszt.

Ha fél perccel később fut be, már csak a hátsó rendszámtáblát és a lámpákat látja eltűnni a kanyarban.

Nehezen megy ez a reggeli felkelés - százszor inkább az esti ügyelet, mint a korai!
No, mindegy - gondolja - hetente egyszer belefér. Legalább emberi időben végzek délután.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Fatum

Beküldte: admin, 2013-06-02 16:53:54 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Fatum

A délelőtti napfürdőben úszó piac sötét sarkában egymáshoz csattanó kockák.

Az ápolatlan arcon titokzatos mosoly, a koszos ujjak kopott, lecsempült fakockákkal játszanak. Egy gyerek megáll, szájtátva bámulja. A sötét arc vigyora szélesre húzódik, a kockák megállnak a kézben.

„Óvatosan azokkal a szemekkel” inti a fiút, s felmutatja neki az egyik, apró jelekkel vésett kockát, ”Ez egy Sorskocka, s ha sokáig nézed, eltűnik a valóság. Sokak sorsát döntötte már el ez a kocka” a kockás feldobja a kockát, majd két, csökevényes ujjával elkapja azt, s tágra nyílt szemét a kisfiúra mereszti. „Akarsz hallani a Végzetről, fiú?”  a kisfiú közelebb lép.

A kocka magasra repül, elveszik szemük elől, bele a végtelen, ismeretlen fénybe.

0 comments | A teljes bejegyzés