Hirdetés
Pályázatok » Kálnoky László 100
Bejegyzések a következő címkével: 'i'
Jelige: IDŐSPIRÁL
SZÁGULDÁS AZ EMLÉKEZÉSEK IDŐSPIRÁLJÁN…
„Hová lettek a családi ereklyék”[1],
a hitetlenségnek martalékai között,
miként a fénysugár a sötétbe beragyog,
élet jött a földre, közénk ide le.
Jelige: ibolyás
Sütis tál
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Rakosgatom a sütiket. Nem sikerült olyan jól, mint szerettem volna. Legalább mutasson valahogy. Nem tudom milyen márka, számok vannak az alján, 484 és 0768. Lehetne alsó karon is. Sárgás vajszínű porcelán, a minta nagyon szép fémes-kék és fekete. Egy nagy és két kis virág. Persze aszimmetrikusan, a hosszú sütis tál oldalára biggyesztve. Szárral, hosszú csábos porzókkal.
Jelige: ignis
Itt vannak
„Hová lettek a családi ereklyék”[1],
hová az ódon képek, melyek még
a szobákban lógtak úgy, mint rég,
nagyapáink korában egykor?
Hirdették: lehanyatlott egy kor.
Jelige: ikrek
Gyermekkorom kis csodái
„Hová lettek a családi ereklyék”[1], mivé lettek azok a fontos dolgok, amit apáink, s anyáink plántáltak belénk?
Sosem felejtem el, még kisgyermek voltam, amikor a mamáékhoz utaztunk. Még most is magam előtt látom. Tél van, és már este, amikor leszállunk a fürgedi vasútállomáson. Nagyon hosszú az út, de én minden percét imádom. Egészen bele tudok szédülni, ahogy a vonat ablakából a földet bámulom. A legjobban annak örülök, ha őzikét, vagy szarvast látok. Szeretem azt is, ha ilyenkor karácsony tájékán a kivilágított ablakokban láthatom a bent lévőket a karácsonyfa körül, találgatom, vajon milyen lehet az életük.
Akkoriban két kis piros vagont húzott a mozdony, és jó, ha negyvennel döcögött, de én ezt egy cseppet sem bántam. Így, legalább élvezhetem, azt a gyönyörű tájat, ami körülvette a sínen futó kis vonatot. Amerre csak ellátni mindent hó borított, de nem ám csak a földet, a fák ágain is megtelepedett. Vastag a hótakaró, s keményen fagy is, még az őzeket is elbírja.
Már kezd sötétedni.
Különös izgatottság fog el, ahogy az állomásra becsorog a vonat. Becsukom a szemem, s látom, tudom milyen kép fog fogadni.
Jelige: idővadász
Emberi(az)idő (?)
„Hová lettek a családi ereklyék”[1] kérdezte sírjából felkelve egy számomra ismeretlen test. – „Tavaly eltüzelte anyám.” - Válaszoltam ridegen, hiszen már úgy hozzászoktam családi házunk családtalan légköréhez, hogy teljesen elveszítették érzelmüket az én számból kiejtett szavak. Már egy jó ideje nincs családom. Szélnek eresztett minket a sors. Már évek óta csak két pont között cikázunk, mint hőmérőben a higany. Több éve már csak a hidegség marja szívünket. Amikor a szomszédházak felett izzik levegő, mi akkor is fázunk.
