A Versképek irodalmi pályázatra benyújtott alkotások.

Bejegyzések a következő címkével: 'z'


Jelige: Koszonom!

Beküldte: admin, 2014-06-02 22:45:12 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Szabadság

Rossz emlékek, régi lidércek,
Messzi helyek, távoli bércek,
Vágyaim szárnyai sajnos túl gyengék,
Sok nekik e távolság, e hatalmas ék.

A rémes szigor, mi fogva tart,
Egy hűvös nő, ki mást akart.
Darabokra törte minden álmom,
Mikor megjelent öreg gyámom.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: szellőrózsa

Beküldte: admin, 2014-06-02 22:40:07 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Elhagyott üzem

Földem kiszáradt, töredezett,
Udvaromon dudva nő.
Elment az őr. A  kutya is.
Hűlt helye…
Csarnokaimból eltűnt az élet
semmivé lett!
Elpárolgott a kávé-és cigaretta szag,
szétfoszlott örökre a munkazaj,
emberi beszédfoszlányokat nem hajt innen már a szél!
Irodáimat nem lengi be a parfüm illata.
Magamra maradtam.
Elhagyott üzem
lettem!
Sorsom már csak a múltról üzen,
kietlen
udvaromon termelt az élet
-mi mára semmivé lett!-
Mindenem omlik, romlik,
romba dől.
Elhagytak.
Magamra!
Árván!
Kitüremkedő tályog lettem
a Föld hátán,
semmi több.
Elmentek.
Sorsomra hagytak!
S az ő sorsuk(?)
se jobb!!!
Törekedtek, robotoltak,
kávéztak, rohantak
dolguk után,
udvaromon munkásemberek
szívták olcsó cigarettájukat,
beszéltek, családról, nőről,
fociról, szép jövőről- mi mára semmivé lett.
Az enyém s az övék!
Pusztulok, omlok, romlok,
szertefoszlok…
Napra-nap. nyárra-tél,
évről-év
így megy. Még maradok!
Meddig???
Nem tudom.
De egyszer bedől a kerítésem,
tetőim berogynak,
falaim összeomolnak,
széthordanak!
Nem leszek más már , mint
törmelék-kupac.
S(h)IT(t)!!!!
Hűlt helyemen kóbor kutyák
farkukat kergetik

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Határeset

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:48:17 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Határeset

             Fürjesi Csaba Vízöntő éve
                    című festménye alá

Már a gyermek is töpreng,
gyengül a mérsékletesség,
a víznek sincs fodra.
Libikóka nélkül billegve egy
átmeneti korban.

Emlékeink között nem találjuk
a Paradicsomot. Helyén halott
repülőtér villan, síkbetonú
kifutópályákkal. Futunk magunk
elől, a tízparancsolat felét
kidobjuk, nagyot koppan.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: szasza

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:26:49 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül-belül

Ajtók csapódnak előttem…

Életem koordinátáit
keresztté csomózták
az együtt töltött évek,
a gyámoltalanság haragján
bűnné nőtt,
olcsó hitszegések.
Dal nélküli már a kín
az örökös viták léha árnyain.
Kívül maradtam az életedből,
csak éltél távol,
mint egy tükrös tenger,
te kint én belül elveszetten.
 
Ajtók csapódtak mögötted…

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: fellegtorony

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:17:59 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A gyártás után

Kitermelte a gondolkodás
azt, ami kitermelhető.
Az elmélet gyártósorán
sok, szilánkra tört szó után
a látszat értékelhető.

Az emlékezés rakterében
az anyagmozgatás kevés.
Nincs már munkára fogható,
küszöbjein túlbolyongó
anyagtalanra ébredés.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Szomoru szeretet

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:10:36 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Várlak

Mikor jössz már?
Ma megint kicsit megölsz, megbántasz,
de várlak.
Mikor jössz már?

Várlak,
te vagy az életem.
Függök tőled,
ez így nem jó nekem.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Orchidea

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:02:50 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A változás megérint minket

Reggeli pirítós kezünkben szétomlik,
Mielőtt a szánkhoz érne,
Éjszaka szétfolyik álmunk,
Mielőtt a valóra térne,
Vért izzadunk a forró nap alatt,
Bánatos arcunk,
Mert nincs más csak a mi ádáz
Harcunk,
A borús kedv, a rossz érzés,
A bajok,
Háborúk, káosz, ellenségek,
Zűrzavarok,
Genetika a kvantumkorban,  
Ahol mutánsok uralkodnak,
Vagy talán meg is gyilkolnak,
Vagy a föld felperzselődik
Nyomban,
Hisz nem hiszünk abban,
Hogy: ha felnézünk az égre,
Még mindig világít napnak fénye,
Szebb jövőre várva.
Éljünk itt végre!
Mert az ember okos,
Tanul belőle.
És, mert minden rossznak
Gyermeke a béke.
Ez vár reánk, hisz
Beköszöntött a Vízöntő éve,
Ahol egymásba karolunk végre.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Zuboly

Beküldte: admin, 2014-05-30 22:58:27 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

XVI. szín: Moszkva tér

Hajnalban a téren a villamosra várva
a cipőm sarka alatt énekelt a járda:
a sárga nyár a  fűben elhevert,
Ádám unott képpel aszfaltot sepert,
Éva körméről lepattogzott a lakk,
(bár rejtély, hogyan, ő itt is szép maradt,)
Lucifer valódi bőröveket árult,
ahogy figyeltem, a kép csak egyre tágult,
s reméltem, ha igazán sokáig szuggerálom:
majd angyal száll a téren, gondoltam, megvárom.

Nem kell mondanom sem, angyal nem jött végül,
csak azt kérdezték páran, kell-e Fedél Nélkül,
de közben lopakodva, szinte észrevétlen
megjelent a téren a régen veszett éden:

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: dp

Beküldte: admin, 2014-05-28 23:20:10 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Biztos?

Már madár se jár
szelek szórta morzsákért
dőlt falak közé?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: aranypinty

Beküldte: admin, 2014-05-27 21:22:42 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Éber kóma

Felépült, termelt, ragyogott.
Ontott jót, vacakot;
élüzem lett –
kitűző,
régió büszkesége…
Mígnem bezárták, vége,
kapun kívül mind,
ki ott dolgozott.

Most korgó hasú enyészet
rágja az egészet.
Körül lemezes hámlás –
már más
a nap fénye,
üres üzemé a sugárkéve.
Félig alva remél,
tán még felébred.

0 comments | A teljes bejegyzés