Hirdetés
Pályázatok » Versképek
Bejegyzések a következő címkével: 'z'
Jelige: Ecset
VÍZÖNTŐ ÉVE!
Vízöntő évében mozgalmas az élet,
hullámzó gondolatok járnak,
az emberek fejében.
Csak remélni tudják hogy összejön,
Amit elterveztek a vízöntő évre.
Sok eső esik, áztatja a földet,
Jó termés várható a vízöntő évben.
Ez év biztatóan hangzik siker, pénz és,
sok más, de a sikert nem adják könnyen,
meg kell küzdeni érte,
Talán így pénz is lesz belőle.
Ez az igazi vízöntő éve.
Jelige: Zucca
Állomás
Állsz az állomáson
egy télbeásott városhatáron
Belépsz, de nincs kijárat,
vagy csak én nem találom.
Belep a hó, a szürke süppedés,
kopog a jég, az idő,
mint mindig,
túl kevés
de az örökkévalóság még hátra van.
Nem tudjuk, melyik vágányra érkezik,
a felsővezetéked elszakadt, nincs már kapcsolat
a hangosbemondó is csak szórja a hangokat,
mint kéz a magot terméketlen földre,
itt ragadtunk –
talán örökre.
Jelige: mrhelfgott
Elhagyott üzem
Akár az elhagyott gyár-üzemek:
olyan az én elárvult lelkem...
(Ércről és vasról énekeltem,
akár az elhagyott gyár-üzemek...)
S mostan a megfakult ősz-levelek
szívemnek kertjében (a Kertben)
szanaszét hevernek, leverten.
S miként az elhagyott gyár-üzemek
Jelige: Pumpkin
A termelés leáll
Szilánkos száraz föld,
porzó tüdejű gondolat
csorba cserepes száj
üveges szemek - törött ablakok.
Én is elhagyatott gyár vagyok
ma már nem hasadok tovább
a termelés is leáll,
ha kilépsz a szobából.
Jelige: Vizonto
Gondolatfoszlányok
Elment az Úton, s a halál lebbent lépte nyomán,
átölelte a fény,s ők csak álltak sután.
Nézték a távolt, a tűnő csodát,
a múlandó testet, a szürke homályt.
A kétely, mely őrjöngve marcangol szét…
távol vagy messzi…fény vagy sötét.
A kérdés, mely dobol az agyak falán,
egyre csak lüktet bennük, örök talány.
Jelige: Rozsda
A vízöntő éve
Óh, Uram,
ha cseppenként adod,
a bőség érzése soha nem fog el.
Zúdítsd inkább, esdeklőn kérem,
öntsd a nyakamba,
csak így lesz szomjazó rétem
tarka mezővé.
Óh, Uram, akard te is,
hisz a föld vétlen,
s a kegyetlen szárazság oly kínzó büntetés,
inkább essen egész évben!
S miként éhkoppot az árva gyermek,
úgy fájja a tavalyi vetés
az idei aszályt.
Jelige: End
Üzemen kívül
Elhagyott az üzem,
Vajon mit is üzen.
Hol régen a gazdaság dübörgött,
Ma csak csönd van, az idő rég eltűzött.
Ez a világ a munkába űz,
Mégsem ég itt többet a tűz.
Miért hagyták vajon veszni,
Kedvem lenne megkérdezni.
Talán nem volt elég modern,
Mert a kép most úgymond western.
Kép, piros, sárga szemetet fúj szét a szél,
Az épület sorsának beköszöntött a tél.
Elhagyott konténerek hevernek szerteszét,
Akármit is teszek, itt már nem segít a gyászbeszéd.
Kialudtak a fények, megmarad a sötét,
Nem fűti már gőz a gyárnak semelyik csövét,
Szép lassan megeszik a férgek,
Nem zúgnak benne többé a gépek,
S nem füstöl többé a kémény,
Itt hagyták rohadni békén.
Jelige: szellőrózsa2
Vízöntő éve
X,Y,Z generáció
bávatag
megsárgult
átlényegült
révült
rémült.
Magára maradt
három átlényegült
gyermek-lény
-egy fiú és két lány-
társas magányba zárva
három árva
(mesés szám!).
Számtalan
esetben lett magányos,
elhagyott az ember.
Isten?
Talán…
Talány létezése- létezésünk.
Létezünk egyáltalán?
VAGY
Mindenki profil csak?
Köztudott tudattalan
egy nagy közös FACE
elemnyi része?
Kis egoisták,
intimpisták!
Ezzé lett az ember,
ki EMBER volt egyszer.
Hálózatok hálójából kitagadva
kiragadva
három sárgult
riadt gyermeki lélek
keresi a lét értelmét
egymáshoz az utat,
kutat
magában.
Jelige: minimalista
A vízöntő gyermekei
Állnak álmos gyermekeink az esőben,
csak reméljük, nem savas. Arcuk ázik,
mégsem unják el magukat. Szemükben
napsugarak. Más
fény vetül rájuk, magasabb. Nehéz,
fémeskék égboltozat állja útjuk,
s mellkasukban asztma fakad, de ők ki-
tartanak. Őrzik
Jelige: Vilma
A vízöntő éve
lassan csak vége lett
ennek az évnek
ráncosan megroskad
hirtelen vén lett
nem kell már senkinek
itt hagynák mennének
régi gúnya helyett
új mentét vennének
egyedül botorkál
fázik a hóban
részegen didereg
nem tudja hol van
csak arra emlékszik
elvonulóban
árulás íze volt
a búcsú csókban
