A Versképek irodalmi pályázatra benyújtott alkotások.

Bejegyzések a következő címkével: 'v'


Jelige: Galapagos

Beküldte: admin, 2014-06-07 00:20:03 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül és belül

átkarolsz fejed vállamra hajtod
átkarollak fejem válladon
izzó csillagok izzó napok holdak maradnak mögöttünk
minden mögöttünk marad mi hozzánk nem tartozik
mert hozzád csak én hozzám csak te és
minden más elhanyagolható
a tejútrendszer imbolyog köröttünk
itthon vagyunk
majd nevesincs világok vesznek körül
összetartozásunk mind erősebb
a nevesincs világok sokasága
az érdektelen világok tömkelege is elmarad
mert csak te csak én
szeretetünk a mozgatórugó az erő
a kohézió a bolygók között
mert csak te mert csak én

x x x

szerelmem áradóbb mint a tenger szerelmem parttalanabb az óceánnál
szerelmem a mennyboltnál magasabb és hatalmasabb az erőnél
mely a világmindenséget összetartja
elküldöm hozzád erejét rád zúdítom
arany ezüst fotonok hullámzanak sugaraznak betöltenek
hatalmába kerít szerelmem
megtanít elfogadni hiába nem akarod kényszerít
fáj neked fájnia kell mert új érzés születik  
bár nem tudtad rám vártál
 rám hogy taníthassam neked szeretetet kapni is lehet
fáj de édes fájdalom a gyönyörhöz hasonló
te  édes édes és tökéletes édes gyönyörűm világom mindenem
itt vagy velem igázol érzelmeiddel érzed az enyémek hatalmasabbak
nincs bennük gát nincs bennük korlát
mert bennem minden határtalan mint az égbolt az óceán a tenger a tenger
áradó mint a monszun meleg esői melyek fényesre mosnak
szerelmem adakozó ártatlan megértő és céltalan 
minden tervet nélkülöz nincs benne akarat és nincsen én
csak te egyes egyedül
szeretetem odaadó tiéd
nem veszélyes bár maga a színtiszta veszély
nem végzetes bár végzet
ártalmatlan ártalom
nem szól megszólít veled van nincs veled és veled és benned
te velem és bennem és nem velem
világomban világod világodban számtalan világ enyém is a többi között
de világomban te vagy egyes egyedül te tökéletes érzés
értelem gyönyör fájdalom édes vezérlő sugaram
homlokod elborul mosolyod felragyog  kelő nap fénye arcodon
kelő nap fényes melege az én arcom fénye perzselő
gyújtó és égető  titkod vagyok
szívedben ott zokog egy magára hagyott szegény virág
kit befogadtál és megtagadtál kit mindig keresel
ki nélkül meg nem lehetsz de létjogosultsága nincsen
kivel véred együtt lüktet
átfolyik és vissza egyazon lépés vagyunk a Földön
nem téphetsz ki életedből a kötelék mi bennünket összefűz  elszakíthatatlan
szerelmetes szent fiam kell hogy kitépjél
én egyetlen örök szerelmem békém világom világosságom tökéletesem
el kell hagynod engem hogy szabad légy el kell engedjelek
menj legyél szabad akarj velem maradni
felkelő napom lenyugvó napom éjszakám
minden percem sikoltja kalapálja dübörgi szeretlek szeretsz
az ég visszhangozza hangomat hangod
szerelmünk örökéletű
csillagok vigyázzák ragyogják tovább a végtelenbe

x x x

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: AM

Beküldte: admin, 2014-06-06 23:53:50 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

WURLITZERESEK

a kerítésnél a ringlispil
lábánál a kapuban kapuőr
sárga zakós faládát teker
rajta ugyanolyan sárgák a virágok
a tekerőn a cilinderes
hasán csúszik a mellény
kilóg belőle egy pöttyös
nyakkendő bajuszán csöppök
a feleség és a fiú szedi a pénzt
a tekerős arrébb áll
a jegyesek beszállhatnak
bőrökkel csatolják őket a székre
a feleség retikülje piros
közepénél domborodik a virág
ugyanolyan mint a tekerősé

a kisfiú nadrágja sárga
mint a tekerősé
a kendője pöttyös
mint a cilinderesé

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: gordonka

Beküldte: admin, 2014-06-02 23:16:38 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kölkök

Ó jaj, a toszkánpasztell dombvidékek, 
A szobamélyek barna, jó homálya,
A végtelenbe nyíló égi kékek,
A rét vibráló pipacsorgiája!
Eltűnt a háttér. Elmosták a rézsút
Vágó, özönlő impulzusnyalábok,
A színtelenbe színtelenedés jut
Rátok, csóró kölök háromkirályok.
Engem néznek. Láng titok mind szemében. 
Engem? Dehogy. Csak messze. Túl a képen.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: fuvola

Beküldte: admin, 2014-06-02 23:15:11 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Benyitni

A réseken át táncos, tarka fények
Lövellnek ki a fekete sivárba,
Zizegnek, szöknek, fickándoznak, élnek,
Valahol bent vagy, látom, ég a lámpa.
A vakság bennem kósza merszet érlel,
Benyitni biztat, sürgetőn, kitartón,
Mégis csak állok, izzadó tenyérrel:
Benyitni, jó. Benyitni. Melyik ajtón?
Felizzanak a forró tűzkilincsek,
Az éjszakának már a holdja sincs meg.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: csepp a tenger

Beküldte: admin, 2014-06-02 23:12:43 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Csepp a tenger

Három gyermek, apró ember
cseperednek évek alatt,
szomorúság, drágák-árvák,
sírdogálnak kertek alatt.

Három gyermek, legidősebb
kedves mosoly, csillag szeplő,
nedves nózi, pityereg, ha
feje felett kósza felhő.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Koszonom!

Beküldte: admin, 2014-06-02 22:45:12 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Szabadság

Rossz emlékek, régi lidércek,
Messzi helyek, távoli bércek,
Vágyaim szárnyai sajnos túl gyengék,
Sok nekik e távolság, e hatalmas ék.

A rémes szigor, mi fogva tart,
Egy hűvös nő, ki mást akart.
Darabokra törte minden álmom,
Mikor megjelent öreg gyámom.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Határeset

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:48:17 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Határeset

             Fürjesi Csaba Vízöntő éve
                    című festménye alá

Már a gyermek is töpreng,
gyengül a mérsékletesség,
a víznek sincs fodra.
Libikóka nélkül billegve egy
átmeneti korban.

Emlékeink között nem találjuk
a Paradicsomot. Helyén halott
repülőtér villan, síkbetonú
kifutópályákkal. Futunk magunk
elől, a tízparancsolat felét
kidobjuk, nagyot koppan.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: bromelia

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:39:49 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Nirvána

Ugye tudod, hogy hajnalok sóhaja
csenevész loncok közt, ha lopva oson,
és könnye harmat tarkálló szirmokon,
megigéz ajkad önfeledt kacaja;
s ha bársony palástját lebbenti az est,
átszínezve mindent sejlő éjkékre,
a Hold fénykaréja mellé az égre,
még csillag-ecsettel téged odafest;
ám emlékek vásznán átkos kárhozat,
és észrevétlen, ezernyi molyként rág
- ha dajkált remény nem ringat álmokat -
az elburjánzott kilátástalanság;
     s előbb mennybe repít, majd pokolba ránt
     a kívül pasztell, belül jajvörös vágy.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Hangok és szívek

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:32:47 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Hangok és szívek

Prokofiev - Lieutant Kijé Suite - Romance

A tenger mélyéről látni-e a csillagot?
Látni-e azt, ki régen itt hagyott?
Ha csorbul a merülés, látni-e még,
Milyen íze a holdnak, s miképp vajúdik az ég,

A felhők fölül látni-e a kertben a tiszta ruhákat?
Hallani a kéréseket, áldásokat, a hangos imákat?
Ha a röpülés csak emelkedni tud,
Fönn a szomorú mennyekben nyitnak-e kaput?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: delfinsors

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:30:34 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül belül

halált prüszkölő dübörgés vakítja el nedves szemem
húsomba vájó ordító csontjai napként pezsegnek
széthasít a várakozás ólomsúlyú gerjedelme
kiveszett orromból bőrének lüktető hevülete
véremben ötperces fájdalomként terjed szét hiánya
kiöntve haragját a tomboló idő mámorába

kívül-belül.

0 comments | A teljes bejegyzés