A Versképek irodalmi pályázatra benyújtott alkotások.
Pályázatok » Versképek
Anya sóhajtozva tesz-vesz a szobában,
jelentőségteljesen tekint apára,
az meg elkápráztatva nézi öcsémet.
Az öcsém alig tanulta meg az ábécét, de
regényt ír. Lapjain indiánok és
egyéb haramiák lépnek harcba
szörnyek rettenetes armadájával.
Homályos tér csapong körös – körül,
s a magánytól zabolázva
gyökeret vert lábbal
állok dermedve, s nem teszek mást
csak nézek, nézek, s remélek,
s hallgatom szívtelen
kongó lüktetését
a vasbeton térnek…
…fátyolos köd dereng alul, s fölül,
remegve véle burkolózom,
csont és bőr kézzel
Vízöntő évében mozgalmas az élet,
hullámzó gondolatok járnak,
az emberek fejében.
Csak remélni tudják hogy összejön,
Amit elterveztek a vízöntő évre.
Sok eső esik, áztatja a földet,
Jó termés várható a vízöntő évben.
Ez év biztatóan hangzik siker, pénz és,
sok más, de a sikert nem adják könnyen,
meg kell küzdeni érte,
Talán így pénz is lesz belőle.
Ez az igazi vízöntő éve.
Elment az Úton, s a halál lebbent lépte nyomán,
átölelte a fény,s ők csak álltak sután.
Nézték a távolt, a tűnő csodát,
a múlandó testet, a szürke homályt.
A kétely, mely őrjöngve marcangol szét…
távol vagy messzi…fény vagy sötét.
A kérdés, mely dobol az agyak falán,
egyre csak lüktet bennük, örök talány.
Óh, Uram,
ha cseppenként adod,
a bőség érzése soha nem fog el.
Zúdítsd inkább, esdeklőn kérem,
öntsd a nyakamba,
csak így lesz szomjazó rétem
tarka mezővé.
Óh, Uram, akard te is,
hisz a föld vétlen,
s a kegyetlen szárazság oly kínzó büntetés,
inkább essen egész évben!
S miként éhkoppot az árva gyermek,
úgy fájja a tavalyi vetés
az idei aszályt.
Kívül, belül, végtelenül
Bolyongok Utamon,
A tudatom, mit rejteget,
Hiába Kutatom.
Kívül, belül töretlenül,
Vágyom, hogy rám találj,
Dagállyá váljék általad,
Magányos, bús apály.
Úgy képzeltem el, hogy majd menekül,
Mert kívül-belül ez az alázat.
S most szemembe néz nem kért egyedül,
Ő teszi, tárjam az ajtót, járjam be a házat.
A kocsma ajtajában ott áll borosan,
A sárga villany elömlik alakján.
Vonzó árnya a falra vetül,
Játszana most is, ha hagynám.
Kívül-belül
Azt érzem,
Hogy imádok élni
Kívül-belül
imádok élni.
Annyi rege,
Sok szép mese köt ide.
Imádok élni
Kívül-belül
Mélyen, ott bent
A végtelen messziségben,
Gondolatok tengerében,
Vérfoltokkal kerítve.
Sárga lámpafénynél
Verset sírni.
Imádok.
Imádok dinnyét enni,
Mustárt s virslit,
Szőlőt falni.
Nálad hányszor dörömböltem
Hogy megmutasd, mi őrzöl benn
S hányszor nem nyitottál ajtót
Elbújtál a kinti zajtól
Bent te s a csend, mit úgy féltesz
Kint én és mi senkivé tesz
A távolság, karod helyett
Csak az ölel, nem adsz helyet
Ffibeteg, akinél felvételkor jobb oldali hemiplegiát, a kommunikáció teljes
Hiányát, fájdalomingerre való bólintást észleltünk
Beteget hozzátartozók szállították ambulanciánkra.
Két-három napja szédül, lelassult, beszéde elkent,
Beszédet nem hallja rendesen.
A hétvégén két alkalommal elesett. Fejét sérülés
Nem érte. Alkoholt rendszeresen fogyaszt.
A betegtől érdemben dementálódás miatt informatio
Nem nyerhető.
Ujjai erőteljesen nicotinosak.
Térben-időben dezorientált.
Gyógyszerérzékenység: nem ismert.
Hypertoniás, gyomorműtét, kéztörés miatti műtét,
Dohányos, traumás észlelés.
Az idegosztályon vizsgálva:
Érdemi anamnézis a betegtől nem nyerhető.