Hirdetés
Pályázatok » Versképek
Bejegyzések a következő címkével: 'n'
Jelige: Palinta
Utca-gyerek
Az utca termése a gyerek.
Kerítéseken
És kanálison át
Követik helyettünk
Az elvesztett mesék
Jó mélyre ásott
Titkos nyomát.
A mi utcánkban gazdag a föld,
Ontja magából
A gyerekeket,
Hol itt, hol ott
Bukkan föl megint
Egy új arc, s jegyezhetsz
Egy újabb nevet.
Jelige: vattacukor
A vízöntő éve
Ha egyszer a Teremtő
a karodba tesz egy gyermeket,
ki lehet: zsidó, cigány, vagy gój,
az Anya az,
aki kezében ez a kicsi hegedű dalol.
Nem hiszek az irányíthatatlan genetikában.
Hiszek a lélek, az érintés, a mese szavában.
A melegségben, a puha anyaölben,
a gömbölyödő vacokban, mely körbefon.
A szeretetben, ki ha kell, parázson lépked,
hogy megóvja mindenáron a gyermeki létet.
Nem ugrat át vele félelmes, sziklás meredéket.
Hátára vetve Őt, nem kötéltáncol,
és amíg tudja, szárnyával eltakarja ettől a világtól.
Mert ha a fészekből kizuhanni hagyja
- mindegy: zsidó, cigány, vagy gój -,
a kedves, cincogó hangú hegedű
- ha rosszul hangolt gordonkává nő -,
már csak hamisan, disszonánsan szól.
Jelige: sűrített levegő
Gyerekdal az éterből
Fürjesi Csaba: A vízöntő éve című festményhez
Kinn ülök a játszótéren
Olyan közel jár az éden
Gömbmeleg víz sűrűjében
százhazárvíz dús ölében
szunnyadoztam ezer éven
Csillag világ ezerében
Lélekzetnyi lebegésben
Oda várom születésem
Jelige: enoch
Az üvegházban
A múlt megbabonáz,
sortűz, géppuska zaja a távolból.
Az ember soha nem vigyáz,
és sorsot csihol az akaratból.
Mivé lettél, világ?
Vírusod, az evolúció elpusztít,
terméked bércre hág
és rád tűzi véres lobogóit.
A jelen üvegházban tombol,
a falra ujjaival festi a halált-
s mire a festék megszárad,
- észre sem vesszük! –
az ősmesszi rémálom valósággá vált-
a konok kárhozat árad,
- csak állunk, nézzük –
táplálkozik, felemészt, rombol…
Jelige: néma rajz
Vízöntő gyermek
Ábrándos öröm
angyalhangja csendül
minden szavadban
mosolyt bontasz
sok-sok színes lufival
színtelen hétköznapokra
felhőket fújsz
egyetlen szempillantásoddal
mikor átölelsz
hozzám szaladsz
belém bújsz
felröpít
az örökkévalóság
hullámvasútja
együtt szállunk
nevetünk
titkos mesénkkel
együtt ébresztjük
Kismamuszt és Nagymamuszt
képzeletünknek
jegyet ad a varázskalauz
utazunk
kacagunk
közösen minden
várat
álmot
meghódítunk
