A Versképek irodalmi pályázatra benyújtott alkotások.

Bejegyzések a következő címkével: 'kívül-belül'


Jelige: Erdély

Beküldte: admin, 2014-06-07 22:55:39 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül és belül

Mit is mondhatnék, hiszen a szó már nem elég
Csak egy fürge gondolat, süvítve szeli az árkokat
Csak egy egyszerű érzés, szívedbe égeti énekét
Csak a folyók csendje, csobogva zuhog a füledbe
Csak a fenyvesek zöld lelke, zihálva fújtat a végtelenbe

Hogyan mondhatnám el Neked, mi lenne elég,
Mi lehetne elég szép, hogy elénekelje Neked énekét
Mit mondhatnék annál többet, mit a vér szava kimondott már rég
Mely lerombol minden várat, feldúlja a pusztákat
Felgyújtja az örök lángot, hogy vörös fénnyel lobogja ki az
igazságot.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Berta

Beküldte: admin, 2014-06-07 22:43:15 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül - belül

Hullik a hópihe még,
hullik a hópihe rád,
tükröket csillog eléd.
Szikrázó koldus karát
hidegen sóhajt feléd,
megsimogatja a szád,
csöndesen olvad beléd,
szempilla sátoron át.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Kulcslyuk

Beküldte: admin, 2014-06-07 00:37:33 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Ébenfekete szobában…

Ébenfekete szobában
Megfektetve a kék nyolcast
A Végtelen lett a babám.
Kéjfrigyünk ablakot olvaszt,
Mely vérvörös-sárga parázs.
Kívül-belül izzó kilincs,
Halál előtt nincs akadály.
De nem őt vonzza a tíz inch:
Kulcslyukon át les meg anyád!

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Hinta a diofán

Beküldte: admin, 2014-06-07 00:23:41 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Menedék

Visszhangoznak a fekete terek.
A félelem elől zugot keres,
asszonyi méhben nyíló kört,
álmot, színesre fröccsenőt.
Naponta újjáépíti a falat,
Kőmíves Kelemen Déva alatt.
Kifröccsenő vér, magzatmáz,
köldökzsinór a kötőanyag.
A szív segédigéi is hiába,
kilátszik a csont magánya.
Gyerekszobába lép falon át,
Ismer mindent, nem kapcsol lámpát.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Galapagos

Beküldte: admin, 2014-06-07 00:20:03 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül és belül

átkarolsz fejed vállamra hajtod
átkarollak fejem válladon
izzó csillagok izzó napok holdak maradnak mögöttünk
minden mögöttünk marad mi hozzánk nem tartozik
mert hozzád csak én hozzám csak te és
minden más elhanyagolható
a tejútrendszer imbolyog köröttünk
itthon vagyunk
majd nevesincs világok vesznek körül
összetartozásunk mind erősebb
a nevesincs világok sokasága
az érdektelen világok tömkelege is elmarad
mert csak te csak én
szeretetünk a mozgatórugó az erő
a kohézió a bolygók között
mert csak te mert csak én

x x x

szerelmem áradóbb mint a tenger szerelmem parttalanabb az óceánnál
szerelmem a mennyboltnál magasabb és hatalmasabb az erőnél
mely a világmindenséget összetartja
elküldöm hozzád erejét rád zúdítom
arany ezüst fotonok hullámzanak sugaraznak betöltenek
hatalmába kerít szerelmem
megtanít elfogadni hiába nem akarod kényszerít
fáj neked fájnia kell mert új érzés születik  
bár nem tudtad rám vártál
 rám hogy taníthassam neked szeretetet kapni is lehet
fáj de édes fájdalom a gyönyörhöz hasonló
te  édes édes és tökéletes édes gyönyörűm világom mindenem
itt vagy velem igázol érzelmeiddel érzed az enyémek hatalmasabbak
nincs bennük gát nincs bennük korlát
mert bennem minden határtalan mint az égbolt az óceán a tenger a tenger
áradó mint a monszun meleg esői melyek fényesre mosnak
szerelmem adakozó ártatlan megértő és céltalan 
minden tervet nélkülöz nincs benne akarat és nincsen én
csak te egyes egyedül
szeretetem odaadó tiéd
nem veszélyes bár maga a színtiszta veszély
nem végzetes bár végzet
ártalmatlan ártalom
nem szól megszólít veled van nincs veled és veled és benned
te velem és bennem és nem velem
világomban világod világodban számtalan világ enyém is a többi között
de világomban te vagy egyes egyedül te tökéletes érzés
értelem gyönyör fájdalom édes vezérlő sugaram
homlokod elborul mosolyod felragyog  kelő nap fénye arcodon
kelő nap fényes melege az én arcom fénye perzselő
gyújtó és égető  titkod vagyok
szívedben ott zokog egy magára hagyott szegény virág
kit befogadtál és megtagadtál kit mindig keresel
ki nélkül meg nem lehetsz de létjogosultsága nincsen
kivel véred együtt lüktet
átfolyik és vissza egyazon lépés vagyunk a Földön
nem téphetsz ki életedből a kötelék mi bennünket összefűz  elszakíthatatlan
szerelmetes szent fiam kell hogy kitépjél
én egyetlen örök szerelmem békém világom világosságom tökéletesem
el kell hagynod engem hogy szabad légy el kell engedjelek
menj legyél szabad akarj velem maradni
felkelő napom lenyugvó napom éjszakám
minden percem sikoltja kalapálja dübörgi szeretlek szeretsz
az ég visszhangozza hangomat hangod
szerelmünk örökéletű
csillagok vigyázzák ragyogják tovább a végtelenbe

x x x

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: fuvola

Beküldte: admin, 2014-06-02 23:15:11 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Benyitni

A réseken át táncos, tarka fények
Lövellnek ki a fekete sivárba,
Zizegnek, szöknek, fickándoznak, élnek,
Valahol bent vagy, látom, ég a lámpa.
A vakság bennem kósza merszet érlel,
Benyitni biztat, sürgetőn, kitartón,
Mégis csak állok, izzadó tenyérrel:
Benyitni, jó. Benyitni. Melyik ajtón?
Felizzanak a forró tűzkilincsek,
Az éjszakának már a holdja sincs meg.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: bromelia

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:39:49 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Nirvána

Ugye tudod, hogy hajnalok sóhaja
csenevész loncok közt, ha lopva oson,
és könnye harmat tarkálló szirmokon,
megigéz ajkad önfeledt kacaja;
s ha bársony palástját lebbenti az est,
átszínezve mindent sejlő éjkékre,
a Hold fénykaréja mellé az égre,
még csillag-ecsettel téged odafest;
ám emlékek vásznán átkos kárhozat,
és észrevétlen, ezernyi molyként rág
- ha dajkált remény nem ringat álmokat -
az elburjánzott kilátástalanság;
     s előbb mennybe repít, majd pokolba ránt
     a kívül pasztell, belül jajvörös vágy.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Hangok és szívek

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:32:47 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Hangok és szívek

Prokofiev - Lieutant Kijé Suite - Romance

A tenger mélyéről látni-e a csillagot?
Látni-e azt, ki régen itt hagyott?
Ha csorbul a merülés, látni-e még,
Milyen íze a holdnak, s miképp vajúdik az ég,

A felhők fölül látni-e a kertben a tiszta ruhákat?
Hallani a kéréseket, áldásokat, a hangos imákat?
Ha a röpülés csak emelkedni tud,
Fönn a szomorú mennyekben nyitnak-e kaput?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: delfinsors

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:30:34 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül belül

halált prüszkölő dübörgés vakítja el nedves szemem
húsomba vájó ordító csontjai napként pezsegnek
széthasít a várakozás ólomsúlyú gerjedelme
kiveszett orromból bőrének lüktető hevülete
véremben ötperces fájdalomként terjed szét hiánya
kiöntve haragját a tomboló idő mámorába

kívül-belül.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: szasza

Beküldte: admin, 2014-05-30 23:26:49 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Kívül-belül

Ajtók csapódnak előttem…

Életem koordinátáit
keresztté csomózták
az együtt töltött évek,
a gyámoltalanság haragján
bűnné nőtt,
olcsó hitszegések.
Dal nélküli már a kín
az örökös viták léha árnyain.
Kívül maradtam az életedből,
csak éltél távol,
mint egy tükrös tenger,
te kint én belül elveszetten.
 
Ajtók csapódtak mögötted…

0 comments | A teljes bejegyzés