A Versképek irodalmi pályázatra benyújtott alkotások.

Bejegyzések a következő címkével: 'a'


Jelige: Indiánüvöltés

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:53:10 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Mikor az öcsém regényt ír

Anya sóhajtozva tesz-vesz a szobában,
jelentőségteljesen tekint apára,
az meg elkápráztatva nézi öcsémet.

Az öcsém alig tanulta meg az ábécét, de
regényt ír. Lapjain indiánok és
egyéb haramiák lépnek harcba
szörnyek rettenetes armadájával.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Arany ecset

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:51:47 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Elhagyott Üzem!

Rosdás vaskapu régen zárva,
nincs ember ki szélesre tárja
csak a széljár ki-be rajta
Elárvult a gépsor, nincsen munka rajta.

Itt megált az élet, csak a rozsda marja
már munkás kezek nem dolgoznak rajta
A szél kitört ablakok közt munkásokat,
keres hogy hajukat fel borzolja.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Vasranapi allomas

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:50:29 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Vasárnap délután

Homályos tér csapong körös – körül,
s a magánytól zabolázva
gyökeret vert lábbal
állok dermedve, s nem teszek mást
csak nézek, nézek, s remélek,
s hallgatom szívtelen
kongó lüktetését
a vasbeton térnek…

…fátyolos köd dereng alul, s fölül,
remegve véle burkolózom,
csont és bőr kézzel

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Ecset

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:49:04 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

VÍZÖNTŐ ÉVE!

Vízöntő évében mozgalmas az élet,
hullámzó gondolatok járnak,
az emberek fejében.
Csak remélni tudják hogy összejön,
Amit elterveztek a vízöntő évre.
Sok eső esik, áztatja a földet,
Jó termés várható a vízöntő évben.
Ez év biztatóan hangzik siker, pénz és,
sok más, de a sikert nem adják könnyen,
meg kell küzdeni érte,
Talán így pénz is lesz belőle.
Ez az igazi vízöntő éve.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: aszpirin

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:47:37 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Lépcsők

Minden lépcsőfok
egy pillanatnyi jelen.
Egyetlen állomás.
Egyiken tisztára
mosdott szél kószál,
hallani a rügyfakadást.
Másikon harag, gyűlölet,
zaj, lárma.
Emberek sokasodása.
Tépik egymás haját,
s nem félik a héják
vijjogását.
Újabb lépcsőfok.
Újabb állomás.
Megállsz.
Mosolyok, szivárvány,
fénytől-vert falak.
Kitárt karokba botlasz,
értelme van a szavaknak.
Tovább kell lépned,
ha akarsz, ha nem.
Az előre már hátra.
Haladsz.
Nincs olyan hogy lent,
vagy fent, csak fel.
Ha az Úr is úgy akarja
egyszer megérkezel
a végső állomásra.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Zucca

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:46:27 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Állomás

Állsz az állomáson
egy télbeásott városhatáron
Belépsz, de nincs kijárat,
vagy csak én nem találom.
Belep a hó, a szürke süppedés,
kopog a jég, az idő,
mint mindig,
túl kevés
de az örökkévalóság még hátra van.
Nem tudjuk, melyik vágányra érkezik,
a felsővezetéked elszakadt, nincs már kapcsolat
a hangosbemondó is csak szórja a hangokat,
mint kéz a magot terméketlen földre,
itt ragadtunk –
talán örökre.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: mrhelfgott

Beküldte: admin, 2014-06-09 20:03:09 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Elhagyott üzem

Akár az elhagyott gyár-üzemek:
olyan az én elárvult lelkem...
(Ércről és vasról énekeltem,
akár az elhagyott gyár-üzemek...)


S mostan a megfakult ősz-levelek
szívemnek kertjében (a Kertben)
szanaszét hevernek, leverten.
S miként az elhagyott gyár-üzemek

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Pumpkin

Beküldte: admin, 2014-06-09 20:02:00 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A termelés leáll

Szilánkos száraz föld,
porzó tüdejű gondolat
csorba cserepes száj
üveges szemek - törött ablakok.

Én is elhagyatott gyár vagyok
ma már nem hasadok tovább
a termelés is leáll,
ha kilépsz a szobából.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: helia

Beküldte: admin, 2014-06-09 20:01:02 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Zakatoló hajnal

Hajnal hidege lágy csendet csent
az állomás bágyadt szürkesége köré.
Arcára most komor fátylat lehelt
a köd, mely lomhán terebélyesedett
szét robusztus épületek utcái közé.

Vártalak, akár egy gyermek ha
télnek fuvallata karácsonyt emleget,
s fagyos ablaküvegen hópihe kopogtat,
figyeli éjjel minden didergő álmodat,
majd szellő szárnyán tovareppen.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Vizonto

Beküldte: admin, 2014-06-09 20:00:00 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Gondolatfoszlányok

Elment az Úton, s a halál lebbent lépte nyomán,
átölelte a fény,s ők csak álltak sután.
Nézték a távolt, a tűnő csodát,
a múlandó testet, a szürke homályt.

A kétely, mely őrjöngve marcangol szét…
távol vagy messzi…fény vagy sötét.
A kérdés, mely dobol az agyak falán,
egyre csak lüktet bennük, örök talány.

0 comments | A teljes bejegyzés