A Versképek irodalmi pályázatra benyújtott alkotások.

Bejegyzések a következő címkével: 'a vízöntő éve'


Jelige: momoka

Beküldte: admin, 2014-06-18 23:59:50 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Szabadságigényből

Bomlik a rend, mert oszlik a rendszer,
Nem kell a korlát, minek a család?
Csak mennék a sötétből a fény felé
Szabadságigényből.

Haladok a fény felé, mi egyre sötétebb,
Hol van az út vége? sohasem érem el.
Köbe vésett szabályoktól menekülök
Szabadságigényből.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Gabó

Beküldte: admin, 2014-06-18 23:58:19 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A Szaturnusz hozadéka

Magunkra hagyott minket az idő,
mint középkorú nő, idősödő gyermekeit.
Egyetlen múló percé sűrűsödött,
a valaha ciklikus, bejárható közeg.
Mint morajló tenger hullámai,
átcsap felettem a jelen,
és mindent magával visz,
amire nem helyezem testsúlyomat.
Nyelem könnyeim.
Elindulnék, de nem találom a visszautat.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Niticica2

Beküldte: admin, 2014-06-18 23:47:59 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Testvérek

Testvéremnek kell lenned,
mert testvéred vagyok.
Szeretnünk kell egymást,
mert testvérek vagyunk.

Nem vagyunk egyedül.
mégsem vagyunk együtt.
Hasonlítunk egymásra,
mégis különbözünk.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Asima

Beküldte: admin, 2014-06-18 23:47:17 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Vízöntő

Sírástól elhomályosult súlyok forrása vagy.
Vesztett küzdelemben alábbhagysz,
mint elsöprő vihar,
törsz, rombolsz, zúzol, zúdítasz,
vizeddel ordítasz,
sápadt sárgaságot betegségnek adsz.
Véleményed irigység,
bezöldült arculat:
sötétben tapogatózni,
elhomályosult szemmel semmit nem látni,
sírni, jajveszélkelve könnyezni,
majd megnyugodni csendes, meleg záporod alatt.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Bobarka

Beküldte: admin, 2014-06-18 23:34:59 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Álom

Leszállt az éjszaka, minden gyermek alszik már,
sötétben már csak az ősök keringőznek.
Míg az alvók boldogan álmodnak a széllel,
addig mi fáradt, boldogtalan táncot járunk.

Gondtalan, szép kicsiny világuk összeomlik,
de azt összerakni egyedül már nem tudják.
Az alvó felébredt s nem tud visszaaludni,
táncol már ő is, és nem tudja abbahagyni.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Dunakeszi

Beküldte: admin, 2014-06-18 23:28:51 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A VÍZÖNTŐ ÉVE

Kicsi vagyok, földön állok,
Világfává nyújtózkodok.
Két karommal égig nyúlok,
Nap atyánk gyermeke vagyok.

Kicsi vagyok, földön állok,
Őseimhez fohászkodok.
Miként fát a gyökere,
Őriz ősök szelleme.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Indiánüvöltés

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:53:10 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Mikor az öcsém regényt ír

Anya sóhajtozva tesz-vesz a szobában,
jelentőségteljesen tekint apára,
az meg elkápráztatva nézi öcsémet.

Az öcsém alig tanulta meg az ábécét, de
regényt ír. Lapjain indiánok és
egyéb haramiák lépnek harcba
szörnyek rettenetes armadájával.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Ecset

Beküldte: admin, 2014-06-16 23:49:04 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

VÍZÖNTŐ ÉVE!

Vízöntő évében mozgalmas az élet,
hullámzó gondolatok járnak,
az emberek fejében.
Csak remélni tudják hogy összejön,
Amit elterveztek a vízöntő évre.
Sok eső esik, áztatja a földet,
Jó termés várható a vízöntő évben.
Ez év biztatóan hangzik siker, pénz és,
sok más, de a sikert nem adják könnyen,
meg kell küzdeni érte,
Talán így pénz is lesz belőle.
Ez az igazi vízöntő éve.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Vizonto

Beküldte: admin, 2014-06-09 20:00:00 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Gondolatfoszlányok

Elment az Úton, s a halál lebbent lépte nyomán,
átölelte a fény,s ők csak álltak sután.
Nézték a távolt, a tűnő csodát,
a múlandó testet, a szürke homályt.

A kétely, mely őrjöngve marcangol szét…
távol vagy messzi…fény vagy sötét.
A kérdés, mely dobol az agyak falán,
egyre csak lüktet bennük, örök talány.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Rozsda

Beküldte: admin, 2014-06-09 19:58:03 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A vízöntő éve

Óh, Uram,
ha cseppenként adod,
a bőség érzése soha nem fog el.
Zúdítsd inkább, esdeklőn kérem,
öntsd a nyakamba,
csak így lesz szomjazó rétem
tarka mezővé.

Óh, Uram, akard te is,
hisz a föld vétlen,
s a kegyetlen szárazság oly kínzó büntetés,
inkább essen egész évben!
S miként éhkoppot az árva gyermek,
úgy fájja a tavalyi vetés
az idei aszályt.

0 comments | A teljes bejegyzés