Pályázatok » Versképek » Jelige: szo-jel
Este jött a parancsolat,
Hivatalos pecsét alatt,
Csillagtalan éjszakán
ŰMessze vitték, régen már.
Álmodhatott, nekem írt csak
Nem megosztva.
Nem is szavak, jelek, rajzok,
Karakterek őrzik titkom.
Fülemben zene, tornyosul, omlik,
Futok ki az állomásig,
Dobhártyámon ritmusa,
Le is törik cipőm sarka.
Nem dalolok, piros rózsa,
Nefelejcs kék vagy viola?
Néma nyelvem bús nótára,
Üvölt a dal, hang felnyomva.
Könnyek között búcsúzunk el,
Szerelemmel teli szívvel.
Állok az oszlopnak dőlve,
Magány sötét börtönébe.
Ezer éve már, hogy elhagytál,
Minden érzés, amit adtál,
Sunshine, beach, péntekparti,
Élvezz, örülj, minden happy.
Járom az állomás sivatagát,
Lépcsőn fel-le, nincs új hely már,
Hajlék, börtön, hit nem hajlik,
A mobilom is haldoklik.
Állok az oszlopnak dőlve,
Magány szürke köpenyébe,
Lépcsőn fel-le, szűk a tér,
Bezár a sín, ház, kerítés.
Hogyha minden véget ér,
Fájó kezünk összeér,
Szellemvasútra szállunk,
VELED bárhova mehetünk..