Pályázatok » Versképek » Jelige: néma rajz
Ábrándos öröm
angyalhangja csendül
minden szavadban
mosolyt bontasz
sok-sok színes lufival
színtelen hétköznapokra
felhőket fújsz
egyetlen szempillantásoddal
mikor átölelsz
hozzám szaladsz
belém bújsz
felröpít
az örökkévalóság
hullámvasútja
együtt szállunk
nevetünk
titkos mesénkkel
együtt ébresztjük
Kismamuszt és Nagymamuszt
képzeletünknek
jegyet ad a varázskalauz
utazunk
kacagunk
közösen minden
várat
álmot
meghódítunk
Zöld fényt gyújtottál, zsigereimben keringsz. Túlpartodra vágyom, túlpartom lelkembe csomagolva neked ajándékozom. Nézem a reménytelenség ódivatú sírját, amint felköhögi a remény lúdbőröző leheletét. Ablaktalan falba fullad hiúságom. Énem kivirul, a szürkeség visszavonulót fúj. Végszót firkantok a látóhatár alá, hogy te is lásd: Fényed elrabolta egy tét nélküli kincsvadász !
(Játsz/ma)
Holdsugár alvad
Csillagár hamvad
Álomtár hervad
Éjszaka olvad
Álmos a tegnap
Lapoz a holnap
Érré duzzad a ma
Átcsobog a vérkörön
Szambázik a küszöbön
Élénkül a játsz/ma
(Néma rajz)
A fény mindent eláraszt, beszivárog sejtekbe. Hajnaltitok áradás. Álmodba emelsz, vízcseppként lejtek, szemed sarkában piruettezem. Egy különc könnycsepp. Néma rajz. Tudattalan mozdulatod letöröl. Bezárul életem. Hirtelen halál. Mosolyom illan kezeden. Beszivárog ujjbegyedbe. Zárt pillantásod vak. Szilárd a sötét, de benne rés vagyok. Előled szaladok. Szárnyaim nélkül meghalok. Vesztébe rohanó könny, árván guruló gyöngy. Reggeli párakép, délibábremegés emlékeiden. Egzotikus csillagjegy, ki nyomot hagyott aszfaltszíveden.
Pillanat
Nyögve kódolja agyam a
zsúfolt mindenséget.
Fáradt vagyok.
Üres a lét peronja.
Olyan sápadt a Hold.
Talán ma Vele megyek.