Jelige: mogyoro

Beküldte: admin, 2014-05-27 15:23:57  | Címkék: m, kívül-belül

Kinn és bennem

Nekem az Isten olyan, hogy tudom a múltat.
Fújtat a régmúlt leharcolt tüdeje,
süketek torz, hamis jelet adtak
a hadnak, itt a háborúk ideje.

Nekem az Isten olyan, hogy látom a jelent.
Cement, mely megkötne talán,
barát, ki gonoszságból jelent,
emelkedik a gyalázat sarán.

Nekem az Isten olyan, hogy sejtem a jövőt.
Örök kérdés, hogyan lesz holnap,
tolnak-e maguk előtt felnövőt
a szülők, vagy mind holtak.

Nekem az Isten olyan, hogy érzem a véget.
Tépett világok vívják harcukat,
nagy lyukak lángok nélkül égnek,
légnek mutatva arcukat.

Nekem az Isten olyan, hogy látom magam.
Kinn és bennem keresem őt,
rőt palástjába kapaszkodom,
lopom soraimhoz az erőt.

Nekem olyan az Isten, meglátom a fényt.
Végtelenből igazság száll közénk,
fölénk emelve oszt erényt,
bíborburkot von körénk.