Pályázatok » Versképek » Jelige: Little
Hullott a hó,
didereg a szó,
téli éjszaka
arcod elhalványuló.
Rád várok.
A város peremén.
Állok és álmodom,
egy állomási vonaton,
ahogy kattog, ahogy megy,
érzem közeledsz,
és egyre várlak,
rímeimbe zárlak.
Reménytelenül.
Várok,
mind hiába,
tiszta szíved zárva.
Szavam állom-,
az elmúlás vermet -ás,
sorompó határol,
ez a magány.
Nagyon fáj.
Léted távoli,
nem emel föl,
Hozzád,
csak zakatol,
visz tovább,
át az életen,
hol élő,
holt vidéken.
Belém hasít az emléked,
mondd, mit érlel,
az Eszmélet,
állsz a fényben,
nem én kiáltok,
hallgatok,
ez más állomás,
hideg
időn túli vallomás,
messze már
bánhatom,
láthatod,
lekéstem,
a vonatod.