Pályázatok » Versképek » Jelige: evocatio
Az állomás üres, kihalt a peron
A peronon ki halt, elvitték elébb
Indulnom kellene – nem ereszt a kép
Köd mászik alá vászon spirálokon
Tán kentaur volt, hisz derék alatt
Takarták a novemberi párák
(Sejtelem csupán amit szemünk átlát)
Meg a rettenetes szelőgép-vonat
A sínen innen félember hevert
Körbevették sakál-bámulók
Esendők, gyengék; mint ő: elmúlók
Az arató halál vasbilincsbe vert
Oszlophoz láncolt, így maradtam én
Magamra, s morbid társaságul
Zúzott bazalt közül kivigyorgó lábujj
A ki-halt peron szürke közepén