Jelige: alliteral

Beküldte: admin, 2014-05-27 15:30:47  | Címkék: ,

Indulás idején

Hűvös homályban
messzi magányban
vágyódva várlak.

Fények foglyaként
álmok árnyaként
lebegni látlak.

Lángoló lehelet
tüzével tépdeslek,
mégsem mozdulsz.

(Csöndes csókokért,
szerető szavakért
kéjjel koldulsz.)

Poros peronon,
végtelen vonaton
szüntelen szórja

monoton moraj,
robogó robaj
hullámzó hangja.

Sistergő síneken
távolodsz tőlem,
hiába hívlak.

Hűvös homályban
messzi magányban
vágyódva várlak.