Néha

Este van már ki -ki nyugovóra tért,    
ám a kocsmába pár haver betért.    
Gondjuk s bajuk száz van,    
regélik is páran.
Ám torkuk nedve apad
 ital pedig akad,
egyikük hát feláll
s a pulthoz sétál.
Italt kér
s kikéri az ország legkiválóbb sörét.

Másnap

Ide nem néz be másik házról nyíló ablak,
ezen a tűzfalon nincsen másnak
szobája, csak nekünk. Függönyök behúzva,
semmi levegő ebben a kertnélküli, üres
házban. Innen nem fogy el a felhő,
itt sosem szárad fel a pára. Nálunk
söröspoharakból isznak és habot öntenek
a tájra. Kalászos a búza, de fűszagú
a tenyerem. Fentről néz egy tócsa engem,
közben másnaposan tereget.

A sörhöz…

Drága söröcském, mennyei mannám,
Bánatos szívemet ki másra bízhatnám?
Szomorú szavaim habodba vesznek,
S én fenekére nézek a sörös üvegnek.
Segítségeddel elfelejtem minden bánatom,
Szívem-lelkem neked most átadom.
Drága kis söröcském megígérem neked,
Mától a habos oldalát nézem az életnek!
Könnynek, bánatnak, siralomnak vége,
Rajta hát édesem, emelj föl az égbe!

Sörömteli pillanatokra vágyódva

Korsót ragadjatok, cimborák!
Komlótól duzzadó elemi erőt,
Sörivók szentélyében habzó,
Üdítő nedüt kortyoljatok!
Sörözéstől étvágyatok, egyéb óhajotok
Ha kordában tartatik, az asszonynép
Csábos tekintettel vágyódik majd
Vigasságból érkező, pihenni térő
Testetek iránt, s tekint megbocsátón,
Szomjazva  sörhabos ajkaitokra.

A SZERELMÜNK, ÉS A SÖR … II.
Keblek, szoknyák, rúzs,
Szép leányok, csókotok,
Édes, mint a sör.

Elfogyott a sör…
Ne szomjazz, menj a pulthoz,
Kérj, és ihatod.

Ölellek téged,
Édes csókod, mint a sör,
Óh, boldogság jön…

A FINOM SÖR, BEMUTATKOZIK… I.
Magyar íz, s zamat,
Kívánatos italunk,
Finom habos sör.

Hozd ide a sört,
Vigadozzunk mindnyájan,
Üdvözöl a sör.

Vigalommal élj,
Az életünk mulandó...
Sör íze, gyönyör.

SÖRALÁTÉTVERS

Van-e SÖR eladó,
pohárba, korsóba mindig jó,
Ha sört innék, bizony sose bánnám!
Maradnék egy órát is talán?
Mindig legyen elegendő, még – még - még
Finom, lágy, erős, s mindenki hiszi
Ez az egész!