Ne sújtsa rontás és
Ne űzze babona,
Ontsa csak hűs levét
Hullámzó gabona!
Hallgassák égiek
Szomjazók kérését:
Vigyázzák éberen
Jó sörünk érését!
SZÉP, HABOS EGÜNK,
SÖR LEGYEN VELÜNK!

Zamata mennyei,
Ínyünkre oly omló,
Legyen bár szülője
Búza, árpa, komló.
Íze az anyaföld,
Napsugár a színe,
Ezért epekedik
Szomjazóknak szíve.
SZÉP, HABOS EGÜNK,
SÖR LEGYEN VELÜNK!

Búskomor érára
Jöjjön hát a derű,
Áztassa torkunkat
Gyöngyöző, hűs nedű!
Szomjunkat enyhítse
Habkoronás sörünk,
Hisz ha sörünk meg van,
Soha meg nem törünk!
SZÉP, HABOS EGÜNK,
SÖR LEGYEN VELÜNK!

Művelje földünket
Sok-sok szorgos tenyér,
Legyen asztalunkra
Lágy, folyékony kenyér!
Korsóba finom sör
Minden nap akadjon,
Sörcsapok bendője
Ki sose apadjon!
SZÉP, HABOS EGÜNK,
SÖR LEGYEN VELÜNK!

Mint az úszó jéghegy-
Fehéren ring habja,
Felolvasztja szánkban
Urunk drága Napja.
Aranyló színével
Lelkünknek is étek,
Hörpinteni jó sert
Sose legyen vétek!
SZÉP, HABOS EGÜNK,
SÖR LEGYEN VELÜNK!

Már a létezését
Áldja meg az ég is;
Bár a kincstár üres,
Igyunk jó sert mégis!
Áldassunk meg fentről
Gazdag képzelettel;
Barátokkal sörünk
Igyuk élvezettel!
SZÉP, HABOS EGÜNK,
SÖR LEGYEN VELÜNK!