Alátét-dal

alá nem írom: fönt nagyobb a tét,
a brand világos, de nem brandy, barna,
úgy kell kitartanom, enyém a vég-
szó csöndje, nem hiába talpalok sok
estén át nézve önmagam, kiraknak
újfent, lapítok, meg se pisszenek,
bár szisszenő hab szívat, igyad csak,
tiéd is, most folyok túl, láthatod,
alatt való vagy, míg pohártalpaktól
ájulsz, királyként nyelved öltheted ki.