festett szemek,rúzsos ajak
sötét sarkon kihányt szavak
fojtó illatának igazi szaga,
nappali bájának árnya foszlik éjszaka
szét,
esik az eső kint ,vagy ő össze mindörökre
szép,
nő nagyon, vagy benne a fájdalom
szíve lent a járdán,tapossák,pedig márvány
hiába várt zivatar utáni szivárvány.

egy sörrel a kezében ketten egyedül
a világnak háttal,s szemtelenül
nem lát már,de tisztán hall,
ma az alkohol ki vígasztal.
tőle szebb a minden most,
a homály elmos minden koszt.
instabil testének egyetlen támasz
úton talált piros fotel,ha a világ lefáraszt
álmot iszik,valót feled
pár kortytól már imád,szeret.

kisírt tekintet,szétmázolt száj
egy karton sör az újabb ábránd
zokog a tegnap,míg a másnap nevet
vállán a ma alszik el,
de a holnapra haragszik,hogy miért nem kel fel.
valóságban ébredt kimerült élet,
egy belső hang szólítja kéne még méreg.
első sétája egy bolthoz vezet,bármire képes,
de te nem engeded..
harc ez miben győztes nincsen,

vesztes csata,csak jó szavak,ez
józan érzés s még pár lépés,de
szalad a gondolat,szökik az éj,
búzamezőkben fénylik az ég.
felette minden szenvedély,
szeretni valamit valakiért.
szökik a gondolat,szalad az éj,
búzamezőkben fénylik az ég.
Felettük minden szenvedély
szeretni valakit valamiért.