Bejegyzések a következő címkével: 'sz'


Jelige: szinkron

Beküldte: admin, 2011-04-08 16:40:59 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Pillanatvadász

Felajz a naivitásuk és tudatlanságuk. Talán félnek a fantázia szabadságától, bár a jelek szerint a logikával sem tudnak mit kezdeni. Imádom a kihívást: az észrevétlen kisemmizés művészetét. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az egyik legjobb vagyok, így az élvonalban harcolok. A dacolók egyre fogyatkozó mezőiről gyűjtöm be őket. Csendben megtöröm és függővé teszem valamennyit, onnan pedig bármelyik tizedrangú munkásunk átveheti a kísérés szolgai rutinját.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Szundi

Beküldte: admin, 2011-04-03 07:48:56 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Ébresztő

Március harmincadika van. A meg-meglebbenő piszkosfehér függöny fodros alja csiklandoz, ahogyan hozzámér. A napsütéses reggel ellenére kissé homályos a kép, mivel Bogi megint összemaszatolt a csupacsokis kezével. Nem is értem mire való a szappan és a törülköző, ha sosem használja, amikor kellene. A tegnap esti buli maradandó nyomokat hagyott rajtam: jól összekarcolódtam, ahogy lecsusszantam a poharakkal teli, tequilától ragadós asztalról. Bogi huszadik szülinapját ünnepeltük, úgyhogy sajnos nem bújhattam ki a kötelező program alól. Nos, egy darabig remélem nem lesz hasonló sokkoló élményben részem. Az egyik hippiszerkós lány, aki telitorokból üvöltötte a We are the champions című örökzöld slágert, (szerintem nem tűnt fel neki, hogy szülinapi partin van, nem pedig focimeccsen) hirtelen elvesztette az egyensúlyát, és egész egyszerűen rámzuhant. De Bogi barátjának fekete-ezüst, szuperruganyos billentyűzetű új szerzeménye rosszabbul járt: a pezsgőspoharakból épített törékeny toronyból ráfolyt az ünnepi nedű, így valószínűleg még most is antennáig lucskosan várja, hogy jól meghajszárítózzák.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Szerencsecsillag

Beküldte: admin, 2011-03-07 19:36:45 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Mobilka naplója (Részlet)

Halló! Mobilka vagyok, a legújabb generáció! Pár hónapja születtem, és alighogy pihe puha doboz ágyamba belehelyeztek, némi utazás után már egy bolt csillogó polcán találtam magam. Nem sokáig pihenhettem, lépten-nyomon háborgattak, tapogattak. Amíg a finom illatú eladónő simogatott, az jó érzés volt, de bizony volt, hogy fokhagymaszagú durvakezű férfiak, vagy hanyag sihederek próbáltak rájönni belső titkaimra. Tudtam  hogy egyszer valaki eljön értem,  kiszabadít rabságomból, hogy végre teljes életet élhessek.

0 comments | A teljes bejegyzés