Bejegyzések a következő címkével: 'p'


Jelige: Pipacsbibe

Beküldte: admin, 2011-04-08 16:26:57 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Éva üzenete

Most, hogy nem vetted fel a telefonod, legalább el tudom mondani neked. A hangpostafiókban elfér, és nem vág közbe a hangod, a sóhajtásaid, nem zavarnak meg a válaszok, amiket adnál, nem kezdenék el gondolkodni, miért tagadod, amit úgysem lehet. Azt kérdezted, mi bánt, miért vagyok undok, miért változtam meg? Nem én változtam meg. Nem én vagyok undok. Ez bánt, és az, amit végigcsináltál velem. Akkor pénteken.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Pegazus

Beküldte: admin, 2011-04-08 16:10:35 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Mobil ego

-     Tritti-ritti-tííí ! Tritti-ritti-tííí ! Tritti-ritti-tííí !  – rikoltoztam egy friss nyári hajnalon.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: PÁRhuzam

Beküldte: admin, 2011-04-07 23:30:54 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Nélküle

Iszonytató érzés volt. Leszállás előtt szokása szerint hosszú percekig pakolt abban a kis, fekete táskában, amibe lényegében semmi nem fért el, mégis minden benne volt. Majdnem minden. A baljós érzés tovább erősödött benne, miközben, a mellette ülő testes hölgy miatt szinte az ablakhoz tapadva, valahogy magára varázsolta vékony tavaszi kabátját, és átvizsgálta annak zsebeit is. A napja eddig nem alakult valami jól, pedig még csak kora délelőtt volt, és a bájos, még kissé szégyenlős napsütés végre szép időt ígért. Eleve nem aludt valami jól. Este háromszor próbálta hívni Őt, de ki volt kapcsolva, arra gondolt, hogy a repülőn biztos nem használhatja a telefont. De reggel sem tudta elérni, pedig akkorra már le kellett, hogy szálljon. Viszonylag hamar fel tudta idegesíteni magát apróságokon is, türelmetlen természet volt, zavarta, ha valami nem úgy zajlott, ahogy előre eltervezte. „Nem igaz, hogy nem képes felhívni, mikor megbeszéltük, és tudja, hogy mennyire aggódom miatta…” Az egész úttal nem volt kibékülve. Nem értette, miért most jön rá ez az utazhatnék, egy unalmas történészi konferencia ugyan nem érhet meg ennyit. De hiába győzködte még aznap is, hogy maradjon, hajthatatlan volt. Elég csúnyán váltak el.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Papucs

Beküldte: admin, 2011-04-04 22:03:03 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Papucs

Szia drágám, légy szíves ne felejtsd el azt a pár apróságot, amit kértem, de a biztonság kedvéért azért emlékeztetnélek, hogy Bandika ás Ádika délután fél kettőig iskolában van, utána még kirándulnak az osztállyal a laposon, derítsd ki, hogy pontosan hová kell értük menni és hozd is haza őket, de ne a sárga kocsimmal, hanem a rózsaszínnel, amit a papától kaptam, mert az le van mosva, tudod milyen apróságok miatt is rossz hírét keltik egymásnak a szülők, nehogy a sáros autó miatt érje hátrány a gyermekeimet, most úgyis szép, tavaszi idő van, csak nem lesznek tócsák, tiszta marad az autó, ha nem vezetsz olyan vadul, mint szoktál, bár az előrejelzés mindig tévedhet, úgyhogy az esernyőmet kérd vissza anyádtól, úgyis el kell vinned a fogorvoshoz, ha mégis sáros lenne, vidd el gépi mosóba, mármint az autómat, bár elég drága mostanában, a kézi mosót bezzeg sosem vagy hajlandó használni, mondván, hogy nincs időd, egy kis fizikai munkától nem törne le a kezed, és igazán jobban is beoszthatnád a napodat, hiszen tudod jól, hogy holnap lesz a mama hetvenhárom éves, a hervadt rózsák háborúja óta, ahogy mindmáig emlegeti, úgyis haragszik rád, csak most az egyszer vedd meg időben az ajándékokat, ne túl későn, de ne is túl hamar, tudod milyen kényes az ilyesmire, nem akarom megint ebéd előtt, közben és után is azt hallgatni, hogy egy férfinak hogyan lehet kielégítő munka egy középiskolában magyart tanítani, hogy nekem mindig problémáim voltak a párválasztással, hogy reméli, az unokái nem a vejére ütöttek, ismered a mamát, milyen kegyetlenül realista, és az ég szerelmére, tedd be a tésztát a sütőbe, csak ne gyúrd olyan vastagra, a cukorral is óvatosan, tudod, hogy a papának vigyáznia kell a szívrohama óta, már előre hallom, ahogy felemlegeti a vélt vagy valós okokat, többek között az esküvő körüli keverés-kavarást, és ez főleg a te anyád műve volt, ami miatt nem ehet normális, embernek való ételt, ilyen a ti véretek, mert nektek soha semmi nem jó, de az én szüleim elnézőek, ha most az egyszer nem sózod el a húslevest,  nem azt a ronda, piros, nagyanyádtól örökölt abroszt teszed fel, lehet, hogy majd nem fintorognak annyira azon a seszínű csomagolópapíron, amit, láttam, tegnap tettél be a kosárba, csak azért, mert százhúsz forintra le volt árazva száznegyvenről, ó, ti Kovácsék olyan zsugoriak vagytok, bezzeg friss tejet, kenyeret elfelejtettél venni, pedig még a kocsiban is szóltam, hogy időben emlékeztess rá, mielőtt elmész a gyerekekért, ezt pótold, nehogy úgy vidd haza őket, hogy nincs otthon semmi, nem akarom megint azt hallani, hogy nem kaptak se uzsonnát, se vacsorát rendesen, mostanában olyan könnyen megfájdul a fejem, nehezen viselem ezt az állandó kapkodást, nincs egy perc nyugtom se, állandóan azon kell gondolkodjak, hogy mit és hogyan kell megcsinálnunk, és ha már itt tartunk, kitettem a hűtőre a bölcsőde számát, igaz, hogy Julcsikára most a te anyád vigyáz és ez addig így is lesz, amíg egy pelenkázóra nem három baba jut, nem vagyok hajlandó egy ilyen helyre bevinni a lányomat, hívd fel őket, érdeklődd meg, rendeződött-e már úgy a helyzet, ahogy legutóbb rajtad keresztül megüzentem nekik, de közben vasald ki a blúzomat, kikészítettem a fotel karfájára, tudod, a mama mindig elvárja, hogy az egy szem lánya csinos legyen, remélem nem akarod, hogy elhanyagoltnak tűnjek előtte, nem szeretném, ha megint rajtad csattana az ostor, de ne kever össze a bézsszínűt a mandulabarnával, ezt veszem fel holnap az ebédhez, már ha lesz ebéd, inkább időben vásárolj be mindent, ami kell, ne reggel rohangálj, nem akarok a motoszkálásodra ébredni, mikor végre alhatok, tudod hogy teljesen kimerülök a hétvégére, kell az alvás, hogy fel tudjam tölteni magam,  jut eszembe, a mosógépet is indítsd be, de előtte teregesd ki a ruhákat belőle, a kutyát vidd le sétálni, szellőztess ki alaposan, sajnos a halakat nem volt időm megetetni, lesült volna a bőr a képemről, ha megint elkések a fodrásztól, mikor egy héttel előtte megbeszéltem az időpontot, bár mostanában elég sokat kér, lehet, hogy váltanom kéne, Gizike sógora állítólag nagyon ügyes, nála lenne protekcióm is, csak hát a barátnők, tudod, mind ide járnak, nem lenne szívem itt hagyni őket, hiszen mindig olyan naprakészek, most is szólt Jucika, hogy a buszpályaudvar melletti boltban le van árazva a marhahús, tudom, hogy az neked kitérő, de ebből, amit keresel, éppen hogy meg tudunk élni, inkább a pénzzel spóroljunk, mint az idővel, a mama is mindig ezt mondja, bár ő egy percig sem panaszkodhat, neki a papa sokkal többet segített, mint te nekem, igazán el is mosogathatnál, ráadásul itt a tavasz, a jó idő, ki lehet tenni a virágokat, csak előtte mosd le az ablakot, ám ha hazaértél a munkából és visszahallgattad, hagyd még azt az unalmas dolgozatjavítást, inkább hívj fel és mesélj nekem arról, mennyire szeretsz, olyan jól esne most pár romantikus szó, de le kell tennem, mert mindjárt festik a hajam, remek találmány ez az üzenetrögzítő, így mindent meg tudok beszélni veled, és a papa elintézte a kedvezményt is, így fizetned sem kell érte, de most már tényleg megyek, csókollak drágám, jaj, a tortát a mamának el ne felejtsd, és még egyszer nagyon kérlek, hogy ne az én papucsomban mászkálj otthon, mert teljesen kinagyítod!

0 comments | A teljes bejegyzés