Pályázatok » SIMfóbia
Pontban tíz órakor, sötétedés után megszólalt a mobiltelefon ébresztője. Az ódon kripta kísértetiesen visszhangzott, ahogyan a nehéz kőkoporsó fedele félregördült, és az így keletkezett résből lassan kinyúlt a csontos, fehér kéz. Olyan hirtelen mozdulattal nyomta ki az ébresztőt, ahogyan egy hidegvérű kígyó támad szerencsétlen áldozatára. Hamarosan kiemelkedett a karhoz tartozó visszataszító test, a hírhedt vámpír rémisztő alakja. Gróf Drakula vörös szemei felpattantak, az éjszaka fantomja föltámadt.
A fiatal nő bágyadtan nyúlt a telefonja felé, és kapcsolta ki az ébresztőt. Felkelt, és álmosan meredt a fürdőszobai tükörre. Rendbe szedte magát, és máris vidámabban tekintett az arcképére. Fiatal, jó frizurájú, tökéletes sminkű, csinos, harmincas évei elején járó üzletasszony volt. Reggelire ideje nem maradt a sok készülődés után: telefonját beleejtette táskájába és sietve elhajtott munkahelyére. Délelőttje a megszokott módon telt: rohanva. Tárgyalt, üzleteket kötött, utasítgatott, szervezkedett.