Jelige: whoiswho

Beküldte: admin, 2011-03-20 22:37:31  | Címkék:

Keresztszem

Ez a penészvirág hozza ma is a formáját. Már megint ez az egyszerű, állig gombolt öltözet, pedig ma vállalati buli van, felvehetett volna valami sexy ruhát. Nem hallgat rám. Te vagy a legjobb barátnőm, mondja gyakran, de hiába tanácsolok neki bármit, csak mosolyog rejtélyesen. A pasija, ha van neki egyáltalán, biztos az is ilyen karót nyelt. Erről se mesél soha, talán szégyelli, hogy még mindig nincs semmi jó, zaftos története. Amikor a törzsasztalunknál találkozunk, csak ül kukán, hallgatja, mit mesélnek a lányok, jókat nevet. Csodálkozom, nem zavarja, hogy kilóg a sorból.

Már reggel jelezte nekem, hogy  kicsit hamarabb szeretne ellógni az ünnepségről, valami családi esemény lesz, a főnök rossz néven venné, ha megint elkérezkedne, falazzak neki, ha keresik, mondjam, csak a portáig szaladt, de rögtön visszajön. Mindig ezek a családi programok, jól kihasználják, nincs gyereke, hát vigyázzon a nővére kölykeire.

Látom tűkön ül, most is kezében a mobil, szólnom kellene, felejtse el ezt a családi szivatást, lazítson egy kicsit. Feri, az értékesítési részlegről, ott kering körülötte, de ő észre se veszi. Örülhetne, mert ez a Feri nem egy rossz pasi, ha nem lenne férjem, én is ráhajtanék. Tímea meg dobja, most is csak egy hűvös mosollyal veszi át a ráksalátás tálat és már húz is tovább. Már arra is gondoltam, valami más van a dolog mögött, talán nem érdeklik a férfiak, de azt se vettem észre, hogy nők után nyomulna, még felém se, barátnőként kezel, igaz, sokszor megjegyzi, milyen sexappeales nő vagyok, de ennyi. Egyébként mindenben segít, ha elszúrok valamit a számítógépen, rögtön megtalálja a hibát, nem kell hívni a rendszergazdát. Jó lenne összehozni ezzel a Ferivel, együtt mehetnénk kirándulni hétvégén, Sanyi nem kedveli a szingli nőket, sőt kimondottan utálja őket, tart is néha előadást nekem erről, amit nagyon unok.

Hova rohan ez, még nem beszéltük meg, hánykor szeretne lelépni. Ja, a WC felé tart, sűrgős lehet. Talán ott megbeszélhetjük, hogyan legyen a délutáni program. Nincs ennek nyugta, már a WC-re is telefonnal a kezében megy, most kéne kivennem a készüléket a kezéből és odaszólni a családjának, szálljanak már le róla. Szedi a lábát, csak nem a ráksaláta ártott meg, így utol se érem a tízenkétcentis sarkú cipőmmel. Megvárom a mosdóban, közben rendbe szedem a sminkem.

Mennyire más hangon beszél. Sose hallottam ezt az izgatottságot a beszédében, mindig nyugodt hangon szól, de most úgy látszik helyzet van, végre odamond a családjának, éppen ideje, hogy kijöjjön a sodrából.

Hoppá, ez egy pasival beszél. Ezért volt a nagy sietség. A kis álszent. Felszedett valami ramaty alakot, szégyelli előttünk, de lám, búgó hangon is tud csevegni, Ezt még az orra alá dörgölöm. Csodálkozni fog, ha majd idézek a mondataiból, a memóriám az kitűnő. Nem is csorgatom a vizet, nehogy megsejtse, itt állok másfél méterre. Mindenképpen jövök. Tíz, tizenöt perc múlva el tudnék lógni. De te feltétlenül telefonálj neki, hogy ma is később érsz haza. Igen, nagyon szeretném. Várom. Nem éred el mobilon? Próbáld meg újra. Talán nincs mellette a táskája.

Milyen jó szervező, és hogy nyomul. Na, majd kiszedem én belőle. Milyen barátnő ez. Semmit se mesél el. A tegnap is. Nagyon. Erről álmodtam. Elmesélem, ha akarod. A valóság szebb. Én is, én is, én is. Számolom a perceket. Ne felejtsd a hívást. Rohanok.

Úristen, ez teljesen be van zsongva. Lesz mit meséljek a lányoknak, pirulhat ez a kétszínű, úgy néz ki, valami nős pasival kavar. Kezdetnek ez se rossz. Majd én kitanítom, hogy kezelje. Most gyorsan vissza a buliba, meg ne sejtse, hogy hallgatóztam. Kocintok egyet Ferivel, míg visszajön, és úgy teszek, mint aki semmit sem tud. Annál nagyobb lesz a leégés.

Milyen nyugodt arccal jön. Nem kérdek semmit. Az gyanús lenne. Visszavedlett penészvirággá. Engem is megtévesztett, már majdnem sajnáltam. Most még Ferire is kedvesen mosolyog, ez aztán a meglepetés, kezd belehúzni. Kiváncsi vagyok, hogy adja elő a családi program dumát. Szemrebbenés nélkül. Koccint még egyszer Ferivel és felém is küld egy mosolyt. Lassan lejár az idő, beszélnünk kellene, mikor lép le. Éppen most szólal meg a mobilja, ez most tényleg a család lesz. Ha nem, rohanhat megint a klotyóra.

Egyik kezében a pezsgőspohár, másikban a mobil. Csak nem mondja le a pasi? Ezen se csodálkoznék. Mosolyog, ragyog az arca, nagy baj nem lehet, habár nagy színésznő, ahogy utólag rájöttem, de ez az arckifejezés nem csalás, nem ámítás.

Nem értem, mit akar. Felém nyújtja a mobilját, int vegyem át. Persze, a család, már azt is leszarja. Hát ennyire nyiltan nem szeretnék beavatkozni a családi ügyeibe. Hol van a mobilod, kérdi idegesen. Benyúlok a táskámba, nem találom. Most ugrik be, ma nem is csengett. Kotorászok, kiszedek mindent, nincs ott. Nem szoktam elhagyni, otthon felejteni, ma igaz, későn ébredtem, sokáig vitatkoztunk az este Sanyival.

Tímea  türelmesen áll mellettem, kezében a mobil, rögtön átadom, igen, tényleg nincs nála.

Átveszem a telefont. Sanyi kellemes baritonja szól, már egy órája kereslek. Sajnos ma is későn érek haza, maradj nyugodtan, érezd jól magad. Puszi.