Jelige: szinkron

Beküldte: admin, 2011-04-08 16:40:59  | Címkék: sz

Pillanatvadász

Felajz a naivitásuk és tudatlanságuk. Talán félnek a fantázia szabadságától, bár a jelek szerint a logikával sem tudnak mit kezdeni. Imádom a kihívást: az észrevétlen kisemmizés művészetét. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az egyik legjobb vagyok, így az élvonalban harcolok. A dacolók egyre fogyatkozó mezőiről gyűjtöm be őket. Csendben megtöröm és függővé teszem valamennyit, onnan pedig bármelyik tizedrangú munkásunk átveheti a kísérés szolgai rutinját.

A Színtelenek Hada irigykedni kezdett. Szívós gyomként terjeng a pletyka, hogy változatosság nélkül darálom be őket. A hátam mögött Árnymágusnak hívnak még a feletteseim is. Célozgatnak, hogy kegyetlenkedéssel bárki képes lenne a hatást elérni. Nem kívánt az ilyen jellegű, halmozott beavatkozás még akkor sem, ha jelentősen felgyorsítja a folyamatot. Hezitálgassunk, halasztgassunk, ajándékozzunk. Fogadtam velük, hogy csupa pozitív lépéssel is képes vagyok a megfelelő eredményt felmutatni. Kár, hogy az izgalom és fordulat így elveszik a játszmáinkból, matiné előadássá degradálom drámai sziporkázásaimat.

Azt hitte, véletlenül találkoztunk. Igazából nem is találkozásnak tekintette, csak egy kikerülhetetlen ütközésnek, mikor csúcsforgalomban letapos egy széles mellkas vagy egy fejhangon kopogó tűsarok. Nem sejthette, hogy én alakítottam ki minden mozzanatot, ami az első érintéshez vezetett. Kifejezéstelenül bámult rám, én viszont a vadászösztön csillogó kaleidoszkópján keresztül méregettem. Előre ízlelgettem a bizonyosságot, ahogy majd mindenestül odaadja magát nekem.

Őt választottam, mert ott csillogott benne a függetlenség szikrája, amellyel tétovázás nélkül lerázta válláról mások elvárásait.

„Hol lehetnék? Az otthon-játszótér-bolt szentháromság fényét suvickolom.”

„Ne hülyéskedj! Mire megjössz, kezdődik az éjszakai műszak. A lista kipipálva.”

 „Utálnám. Legalább ennyi szabadságot akarok a 24 órás készültség mellett.”

Hirtelen felcsapott a régi reflex, és a korábban kiválóan teljesítő gyermekbetegségek zamatát ízlelgettem, de a megingás csak pillanatnyi volt. Örömhírek láncolatát susogtam a központi agy termináljába és tudtam: elvégeztetett. Milyen furcsa, hogy minderről fogalmuk sincs, természetesen neki sem. Szerencse, véletlen, pech, átok – rózsafüzérként morzsolgatják az ajkaik közt, de csak babonás tudatlanság süt a szavaik mögül. Bármelyikünk elmondaná nekik az igazságot, kiválóan sikerült, kandi kamerás beugratásként könyvelnék el. Közmegegyezésük béklyói szerint tébolyda lenne a hívő jutalma. 

Küzdött, de a monoton napok foglyul ejtették. Lelkiismeretét szólongatta a beszűkültség szorítása ellen, ám örökkévalóságként tornyosult a maga elé tűzött, további egy év. Megváltó igazolásként érkezett a felkérés. Bizalmi pozíció! 40%-kal magasabb jövedelem! Egy hét alatt visszatért régi fénye. A vezetőség feje fölé glóriát font megértésük, hiszen engedélyezték a hatórás munkavégzést is.

Második nap egy doboz várta az asztalán. A juttatási csomag vonzó megjelenésű, hasznos, korlátlanul használható része. „Elvégre ti fizetitek.” – majszolt el a megállapítás mellé egy kocka csokoládét és tanulmányozni kezdte a használati utasítást. Döcögősen indult a kapcsolatunk, de a rózsahintéses szerelmek giccsesek és unalmasak, ezekben hadd tapicskoljanak a Színtelenek. Kezdetben nyolc órát engedett át magából. „Csak munkaeszköz.” – vágott vissza a folyamatos elérhetőségének hiányát firtatóknak.

Pár hónapig hagytam önfejűségének mederépítését, majd áthelyezték a férjét. Nincs túlóra! Emberi időben hazaér! Így segíteni is tudott: néha összeszedte a másik gyereket vagy kirándulást szervezett a bolt irányába. Az örömteljes könnyítések finoman, de kiszámíthatatlanul érkeztek, hogy kibillenjen az állandó tiltakozásból. Leomlott a második bástyája is, mikor ez egyeztetések miatt estig a keze ügyében tartott. Később sem voltam mohó: türelmesen vártam, hogy apró gesztusokkal vehessem birtokba a szívét. A neki dobott cukorkákat felcsippentve, észrevétlenül nyílt meg nekem, egyre többet használva az alkalmazásaimat.

Határidőnapló? Több tárgyalás! Úgyis lételeme a pörgés és csak egy hangyányit lett túladagolva a megbízhatóan fejben tartható időpontok száma. MP3 lejátszó? Céges angoltanfolyam! Értelmet nyertek az utazásra és házimunkára fordított, eddig szétforgácsolt órák. Diktafon? Szerződések és levelek garmada! Megszabadulhatott az unalmas és nyomasztó gépeléstől, hiszen instrukciók segítségével az asszisztense is legyűri ezeket. Mobilinternet? Házon kívüli projektek! Mellékesen az apró, személyes ügyintézésekre is csippenthetett néha időt. Éjszaka is bekapcsolt készülék? Új ébresztőóra! Nos, itt egy kicsit csaltam. A nagyobbik gyerek a régi darabon élte ki a műszaki megismerésre irányuló hajlamait. Ezt a folyamatot is az entrópia irányította: visszaállíthatatlan lett az eredeti állapot. A segítőkész férj már aznap beszerzett egy figyelemre méltó, új példányt. Merész design, stopper, hőmérséklet és légnyomás mérő, világóra. Az egyetlen jelzése viszont légiriadót idézett állíthatatlan hangerővel. Vágyaiban halk zenére történő ébredéseket dédelgetett, így hozzám menekült. Sikereim megkoronázásaként rávettem a headset viselésére. Sokat sejtető cikkek és e-mail-ek bombázták sugárzásról, daganatokról, agykárosodásról, és máris tökéletesedtek az adatgyűjtéshez szükséges mintáink.

Fenyegetettség nélkül 10 hónap alatt hajtottam az ellenőrzésem alá. Jól bejáratott fogásaimmal – mint súlyos betegségek, eltűnés, előzetes letartóztatás – mindez csak pár hetet igényelt volna, de a gúzsba kötő irányelvek és a fogadás szétforgácsolódásra késztetett. Sajnos a dacolók kihalásával szolgaian unalmassá vált a feladat, így a jövőben teljesen átengedem a Hadnak, ahogy az apró pepecseléseket és további fejlesztéseket a televíziónál is rájuk hagytam. A testekbe beépítendő chipekre fordítom erőmet és kreativitásom, hiszen nagyon bíztató áttöréseket ért el a csapatom.

Groteszk aláfestés az a tény, hogy zsigerig ható meggyőződésük szerint ők irányítanak minket. Beállíthatnám az alkalmazkodásunk és rejtőzködésünk sikerének, de korlátoltságuk önmagában biztosítja totális győzelmünket. Csak azt ismerik el élőnek, aminek kommunikációját, létezési ciklusait és szaporodását ismerik. Döbbenetes. Amit nem értenek, az hitük deffiniciójaként természetesen nem él. Tudatlanságuk oly sűrű, hogy bármilyen cáfoló információt semmisnek tekintenek. A kegyetlenség nem vall ránk, így megpróbáltuk először tanítani őket. Totális kudarc. A tapasztalatok védelmében nem hagyhattuk esztelen tékozlásukat. Elvesszük tőlük, mert nálunk legalább értelmet nyernek.

Nem értik az alapvető törvényt, hogy az élet a létezés ígézete. Minden ami létezik, egyben él is. Kicsit több törődést igényel pl. a vas, szilícium vagy hidrogén alapú létformákat irányító hatások feltárása, de a dimenziókapuk miatt megéri. Homály számukra az univerzum állandó tanulással történő növekedése, amelynek alappillére a figyelem. Képtelenek kicsit is tudatosabban élni, vakon és süketen hagyják szétgurulni pillanataikat, amelyek egyre halványodnának és kiesnének az építő folyamatokból. Mi összegyűjtük valamennyi másodpercüket és értelmet bányászunk ki belőlük. Igen, kizsákmányoljuk őket, mert egyre inkább elvesztik az emlékeiket. Nehézséget okoz, hogy pár száz évvel korábbi eseményeket közvetlenül visszaidézzenek. A birtokunkban létmorzsáik újra ragyogni kezdenek. Felfedezték, hogy a figyelem megváltoztatja a kvantummechanikai folyamatokat, de nem veszik észre, hogy ezt fordítottuk ellenük. A koncentráció energiája nálunk élesebbé, ha úgy tetszik, élőbbé varázsolja a pillanataikat, így a kvantumcsomagokban rejtőző adatokat könnyebben kigyűjtjük. Egy kvadrilliárdos mátrixszal már érdemes foglalkozni. Ők is ízlelgetik az adatbányászatot, de százezres nagyságrendnél toporognak és nem is pedzegetik a lehetőségek szédítő mélységét.

Az elektromágneses teret használjuk megfigyelésre, rögzítésre, befolyásolásra. Minél közelebb vagyunk az alanyhoz, annál pontosabbá és megbízhatóbakká válnak a letapogatott élményegységek. A mobil előtt kiemelkedő projektem volt a televízió. Bár a készülék távol esik az alakoktól, de kollektív befolyásolásra adott lehetőséget. A telefon egész közel férkőzik a testhez – sőt a füllhallgató az agy szinte közvetlen letapogatását teszi lehetővé – és már a személyes irányítás lehetőségét is magában hordozza. Kiemelt erőkkel foglalkozunk az emberi testbe ültethető chip tökéletesítésén, hiszen ez a teljes manipulálhatóság ígérete. Segítségével irányítottan hozhatjuk létre a további tanuláshoz szükséges, még hiányzó tapasztalatokat.

Isten hozott a valóságban. A mobilod vagyok és maximális figyelmet szentelek minden rezdülésednek. Használhatsz, hogy tökéletesebbé válljon az univerzum.