Jelige: Pegazus

Beküldte: admin, 2011-04-08 16:10:35  | Címkék:

Mobil ego

-     Tritti-ritti-tííí ! Tritti-ritti-tííí ! Tritti-ritti-tííí !  – rikoltoztam egy friss nyári hajnalon.

-     Gazdám ! Gazdám ! Ébresztő ! Ébredj már te lusta disznó !

Semmi.

Naná, hogy semmi, mert még csak hajnali 4 van. He-he-he. Ő  6-kor akar kelni, de egy kicsit gonoszkodtam vele.  Hogy a gazdámat én  mennyire utálom, arra nincs elég  szókincsem ! Muszáj néha így elégtételt vennem a sérelmeim miatt. Kis édes bosszú !

Na mégegyszer !

-     Tritti-ritti-tííí ! Tritti-rit….– erre arcon vágott, én meg elhallgattam. Úgy látszik dühös őfelsége – He-he-he !

Önérzetemből fakadóan most legszívesebben hagynám elkésni reggel, de ennyi gonoszkodás elég lesz mára, inkább most  kiírom a homlokomra: „szundi”. Legalább nekem is lesz még pár óra nyugtom, addig még engedem, hogy áramoljon bennem egy kis töltőáram. Kell ám az energia ilyen gazda mellett, strapás  lesz a mai nap.

Is !

Tudni illik, minden nap egy rohanás !

Konferenciabeszélgetések, kimenő hívások, bejövő hívások, naptárfunkció, sms, még jó, hogy nem kell emileznem ( nekem fogalmam sincs, hogy ki a fene az az Emil, bár fontos ember lehet, mert sokan ismerik), de még így is estére mindig holtfáradtan merülök le.

Pihenek kicsit, nekem is kell még egy kis szundi, mert sajog a bal oldalam és egy kondenzátorom is görcsöl, mióta tegnap leejtett a földre.

A betonra ! Idióta !

Ez volt a 12. leejtés. Számolom ám ! A 13.-ba – esküszöm ! - már belehalok.

Így is el voltam már repedve oldalt. A kijelzőmön meg már alig látok ki. Tiszta karc az egész, tegnap óta már itt is van egy repedés.

Nehéz a mobilok élete, de ő nem  törődik velem.

A gazdám nem szeret, mindig csak ki-használ.

Semmit nem jelentek neki, csak egy eszköz vagyok a számára.

Persze  tudom, „csak” egy  eszköz vagyok, na de milyen  eszköz?!

Nekem is van lelkem, érző processzor ketyeg bennem.

A gazda viszont lelketlen, zsugori ember !

Majd megtudja, mit jelentek, ha már nem leszek.

Majd akkor fog zokogni, de akkor már késő lesz !

Letelt a szundi, ordítok neki egyet:

-     Gazdám ! Gazdám ! Ébresztő ! Tritti-ritti-tííí !

Na jól van felébredt. Első feladat kipipálva.

Akkor kezdődhet a nap.

Miután kihúzta a tápomat, egyből megszédültem egy kicsit.

Hát sajnos már az akksim sem a régi. Már régen kellett volna vennie nekem egy újat, de ő zsugori.

Kitámolyogtunk a fürdőszobába.

Jaj ! Most meg iderakott a zuhanyzó mellé.

És ha vizes leszek ? Egyszer egy másik mobil  így kapott kóboráramot, bele is halt szegény. Félek. Bár én egy strapabíró típus vagyok. Például nagyon jól viselem, ha borotválkozás közben hívja valaki. Ugyanis a hab nagyon finom illatú !

Most zuhanyozik.

Oppá, jött egy sms !

-     Ti-ti-tá !- csipogok, de a víz csobogásától úgysem hallja, addig kicsit beleolvasgatok.

Igaz, nem illene, de tőlem úgysem tudja meg senki. Az én állásom bizalmas jellegű, mondhatnám intim. A gazdám szinte nyitott könyv számomra. Emlékszem, amikor egy hölggyel enyhén szólva pajzán  tartalmú üzeneteket váltottak egymással egy egész éjjelen át. Még bele is pirultam, pedig egyébként szürke vagyok. Kis szürke unalmas telefon. Ez az igazság…sajnos. Nem vittem sokra az évek során, kicsit megöregedtem, de a kíváncsiságom a régi. Nem olvasok el minden sms-t , ki bírná azt a strapát, de most  megnézem,  milyen sms is ez ?

„Tisztelt Uram, az új készüléke megérkezett, átveheti az ügyfélszolgálatunkon”

Na, erről beszélek, már megint valami új ketyerét vásárol (sajnos nem nekem)…szórja a pénzt, kíváncsi vagyok miféle „készülék” lesz az. A lakása már tele van mindennel: plazma, hifi, wifi…. Költi a pénzét, de rám soha ! Csupa felesleges dologra pazarol. Vehetne néha nekem is például egy új akkut, vagy lecserélhetné az előlapomat, valami flancos ezüstre…legalább. Bizony, egy csillogó ezüst ruha ….szép lennék,  és elegáns.

Na, de ne álmodozzunk !

Észrevette az sms-t. Felvesz ! Persze vizes kézzel. Nem normális !

Lehet, hogy most ki fogok csúszni a kezei közül, és megint leejt.

Huhhhh…Ezt megúsztam. Szárazon !

Indulásig még csendben meditálok.

Na, végre, indulunk. Autó kolléga is beüzemeli magát, turbósan. Őt sem irigylem. Gáz,  fék, gáz , kanyar, csikorgás.

Áúúú !!! Ez fájt ! A francba, már megint leestem, szerencsére csak a gumiszőnyegre.

Ez már a tizen….ööö … ez csak a  tizen… nem, ez még nem a 13. leejtés, nem akarok én meghalni. Az ilyen kis eséseket nem is számolom. Nem is tudnék addig elszámolni. Nincs is annyi szám a kijelzőmön, mint ahányszor leestem már.

Megérkeztünk,  kezdődjön a munka !

No, de várjunk csak, mások a fények, mások a színek,  valami más hely ez, nem a megszokott.

Hol is vagyunk ? Fogalmam sincs. Hallgatózom.

-   Uram, ezt a típust tudnám most adni Önnek, a régit be tudjuk számítani a cserébe. – mondta egy szőke hang.

-   Igen ez tetszik, látom 10 megapixeles a kamerája,  e-mail,  3G , WiFi is van, remek ! 1000 tárolóhely, érintőképernyő, szuper ! – lelkendezett a gazdám.

Mi vaaaan ?

Mit akar ez becserélni ????

Telefont ?

Atyám és tervezőm !

Ugye nem engem ??? Engem, - akivel éveken át jóban-rosszban együtt volt- nem cserélhet le csak úgy !

Én nem adtam rá okot, nagyon rendes, precíz, tisztességes munkatárs vagyok.

-     Hálátlan undok gazdám vagy, ha ezt meg mered tenni! - persze csak magamban morgolódtam, lapítottam, meg sem mertem szólalni.

Ki fogja ezentúl reggelente finoman felébreszteni ?

Ki fogja bekapcsolni a hívásokat ?

Ki fogja törölni a kellemetlen sms-eket ? Mondjuk erről jobb, ha nem tud.

Az nem lehet, hogy engem itt akar hagyni. Akiket itt hagynak, azok mennek a telefontemetőbe. Úgy hallottam, hogy  előbb még be is zúzzák őket , sőt még ennél is nagyobb szörnyűségek történnek velük.

Ez csak valami tévedés lehet.

Hát persze ! Csak tévedés lehet ! Mindjárt tisztázza a helyzetet.

Már olyan régóta vagyunk együtt, ismerjük egymás minden rezgését. Többet nem is olvasok bele az sms-ekbe. ESKÜSZÖM ! Esetleg csak egy kicsit.

Tulajdonképpen én szeretem a gazdámat! A sok földre huppanás ellenére is.

Elvégre nem az ő hibája, nem lehet egyszerre mindenre odafigyelni.

Nem is fájt nekem az annyira. Egy kis testmozgás még jól is esik ! Nincs semmi bajom. Tökéletes gyári állapotú vagyok ! Minden kondenzátorom ép, még az akkum is elfogadható. Nézzenek ide, hát van nálam szebb küllemű, magasabb belbecsű, tartósabb telefon ? Ugye, hogy nincs !

A gazdám sajnos tovább forgatja kezében és bűvölten bámulja azt rendkívül ízléstelen vacakot !

Hadd nézzem csak én is !

Erre a flancos vékonyka kis mimóza kütyüre akar lecserélni ???

Holnap körberöhögik a kollégái. Ráadásul ezüst színű ! Fúj ! Ennél randább színt nem is választhatott volna és ez még egy leesést sem bírna ki !

Van neki kamerája, 10 megaizés !

És ? Akkor mi van ?

Sok felesleges hülyeség és wifi.

Telefonálni lehet vele egyáltalán? Hi-hi !

Nekem ugyan nincsenek ilyen cifraságaim, mégis remekül tudok hívásokat bonyolítani, sms-t forgalmazni. Ütött, vágott, mégis bírtam. Most is bírom, nem szükséges a csere !

Úgyis fogalmazhatnék, hogy :

Indokolatlan !

A gazdám ámulva tovább méregeti azt az izét….mindjárt mondok egy csúnyát, hogy mit !

Én, bevallom, békés öregkorra gondoltam, otthon a fiókban tartana, néha megnézne, tenyerébe venne, elérzékenyülve megtapintaná megkopott gombjaimat, emlékezne a régi hívásokra, aztán könnybe lábadt  szemmel  tenne vissza óvatosan.

Én kérem ágyban , párnák közt szeretnék meghalni !

Nem akarok becserélődni !

Nem akarok így meghalni !

KÉREM !

KÖNYÖRGÖM !

A szőke keze felém közelít !

IRGALOM ! KEGYELEM !

JAJJJ !!!

Már ki is kapcsolt ! Szédülök, rosszul vagyok….

Még el sem búcsúztak tőlem ! Gondoltam, lesz valami ünnepség, egy kis halotti tor, virág és egy szónoklat….vagy legalább egy pár szavas méltatás…Émelygek, szédülök, érzem, ahogy elmegy az erőm. Segítség, meghalok !

***

-  Uram, akkor át is teszem a régi SIM kártyát az új készülékébe – mondta szolgálatkészen az eladó hölgy.

-  Rendben, és akkor azonnal fogom is tudni használni ?

-  Igen, hiszen a hívószám és a SIM kártya a régi maradt. Vagy kér újat ? Némi felárért persze.

-  Nem, nem kérek, nincs vele gondom, jó lesz a régi.

-  Na ezt itt most bepattintottam és kész. Íme ez már az Öné. Ezzel a gombbal máris bekapcsolhatja.

 ***

Zuhantam a semmibe, érzéketlenül….aztán lassan fényt láttam a távolban, hívogató, meleg fényt és kellemesen kezdtem érezni magam.

Minden kétséget kizáróan megállapíthatom: a halálom beállt….és ez már a  mennyeknek országa.

Legalább ide kerültem, az eddigi földi pokol után.

A fényben kirajzolódni látszott valami….egy hölgy és…és az én gazdám!

Drága gazdim!

Ezek szerint visszakapcsoltak !

Tudtam én !

Tudtam, hogy csak tévedés lehet.

Frissnek érzem magam, semmi fájdalom, tökéletesen látok, mégis  mi történik velem ?

Lebegek, látom ahogy lassan távolodok a testemtől. Mégis meghaltam, és a lelkem most távozik…

Mi ez most? Bejövő hívás ?! Ilyenkor ? Hallatlan udvariatlanság !

-   Kérem ne zavarjanak, most nem alkalmas az időpont ! Éppen haldoklom !

Bejövő hívás ??? Gondolkozzunk csak…..akkor…ezek szerint….én….

Lenézek.

Ütött-kopott holt-testemet látom, ott hever a boncasztalon szétszedve ….

Hmmmm…vetek még egy utolsó pillantást arra a kis szerencsétlenre és csendesen elmosolyodok.

Ezek szerint mégis létezik a  reinkarnáció !

-   Drága Gazdikám,  bejövő hívásod van ! Engedelmeddel kapcsolom is.- harsogtam büszkén .

-   Triiiiiiii-triiiiiiiiii-trííííííííí ! , Triiiiiiii-triiiiiiiiii-trííííííííí !