Jelige: Elízium

Beküldte: admin, 2011-03-19 21:24:06  | Címkék: E

Telemobil

Az idős hölgy egy köteg számlát dobott a pultra és egy szót sem szólt. Az ügyintéző rosszalló arckifejezéssel nyúlt a papírok után.

Megkönnyebbültem. Ez nem fog sokáig tartani, nem kell hosszantartó felvilágosítást adni a kütyüről egy öregaszonynak. Már fél órája várakoztam a mobiltelefonos ügyfélszolgálatnál, az elektronikusan kiadott sorszámból hajtogattam hajót, csákót, már alig olvasható a szám, összecsavartam, mint egy cigarettát, legalább a feeling legyen meg, nemsokára rágyújthatok, már csak egy ügyfél van előttem. Nem késem le a randevút. A számlákról nincs mit vitatkozni, a vége mindig az, ki kell fizetni.

Közelebb húzódtam, ha szükséges segítek, csak haladjunk.

–        Fél éve nem fizetett, ez sokba fog kerülni - szólt fásult hangon a pult mögött álló fiatalember.

–        Fél éve hagyott el az én Gézám.

–        Az nem ok a nem fizetésre, sok ilyen esetünk van, szakítás után nem figyelnek arra, hogy a nevükön van a telefon. Nem a férje nevén volt.

–        Persze hogy nem, ez az én telefonom. De nem használtam. Fél éve nem.

–        Fel kellett volna bontania a szerződést, ha ezt nem tette meg, továbbra is az ön nevére érkeztek a számlák, vagy nem Ön Kucsera Gézáné?

–        Én vagyok, és senki másnak nem adtam volna oda a készüléket, csak az én drága Gézumnak.

–        Ha önként adta oda, tudnia kellett volna, hogy a fizetési kötelezettség Önt terheli.

–        Engem semmilyen fizetési kötelezettség nem terhel. Van másik telefonom, a lányom vette nekem, legyek mindig elérhető, sose lehet tudni az én koromban. A számlát is ő fizeti, azt hiszi, a telefon mindent pótolhat. Nem csinálok nagy számlákat, mindig mondja, de mama, miért nem hívsz, semmibe se kerül.

–        Asszonyom, most ezekről a számlákról van szó, senki se fizette ki egy fél éve, sok kamat is terheli, nem érdemes tovább húzni a dolgot, még drágább lesz.

–        Gézám sose volt egy pazarló, minden garast a fogához vert, igaz magára adott, csak minőségi holmit vásárolt, de tudott vigyázni a pénzre, engem is elszámoltatott az utolsó fillérig, az új konyhát sajnos csak ígérgette, halasztotta, várjunk még Jolikám, nem olyan sűrgős az, méghogy nagy számlák.

–        Kiegyezhetne a férjével, egy részét egyenlítse ki, van itt rengeteg hívás, SMS, sőt MMS is, ami jelentősen növelte a számla egyenlegét.

–        MMS? az én készülékem nem is tud MMS-t fogadni, a lányom mondta, a legegyszerűbb készüléket vette meg nekem, a sok felesleges szolgáltatást én úgyse venném igénybe. Pont olyan spór, mint az apja, már kiskorában...

–        Nem a maga készülékéről van szó.

–        Akkor meg miért kérdezi?

–        Arról beszélek, ami az Ön nevén van, Kucsera Gézáné, ugye?

–        Már mondtam, hogy igen, itt a személyim. Géza azt mondta, a kollegáitól kapta, és megajándékoz ezzel engem, sőt, a nevemre iratja. Mindig gavallér volt az én Gézám, de nem egy pedagógus típus, használni nem tudtam a készüléket, amikor kértem, magyarázza el azt a sok gombot, meg mi az, hogy menü, ami nem étel, ilyenkor csak egy-két szóval próbált felvilágosítani, sose volt egy szószátyár ember. Szégyelltem is, hogy ennyire idegesítően buta vagyok hozzá képest, akinek az ujjai menüettet játszottak a gombokon, már messziről láttam, ahogy áll a balkonon és...

–        De asszonyom, láthatja mekkora a sor, kérem, térjünk a tárgyra, a számlákat ki kell fizetni, ha nem teszi meg, jön az utolsó ügyvédi felszólítás, majd a végrehajtó.

–        Szóval, ahogy mondtam, nem nagyon boldogultam a készülékkel, meg nem is volt rá nagy

szükségem, a lányom, ha hívott néha, akkor tudtam, a zöld gombot kell megnyomni, rajta van egy telefon képe is, a zöldet a pirostól meg tudtam különböztetni, mert színvak szerencsére nem vagyok, nők között ez ritka betegség, csak a férfiakn...

Az ügyintéző arcáról eltűnt a műmosoly, hangja ingerültté és élessé vált.

–        Legyen szíves nyilatkozni, mikor és milyen módon fizet, esetleg kérvényezhetné szociális alapon a részletfizetést, de ennek az elbírálása is hosszú lefolyású, addig is ketyeg az óra, naponta tetemes kamat terheli az összeget.

–        Az én Gézám mindig korrekt volt, számon tartott minden számlát, ha soron kívüli kiadásomról értesült, azonnal figyelmeztetett, erélyesen, férfiasan, hogy ezzel nem ért egyet, így nem jutunk egyről a kettőre, minek nekem új cipő, már vége a szezonnak, el is szégyelltem magam, ahogy indulatosan megfogta, sőt ráncigálta a karomat, tudtam, másnap visszaviszem a...

–        Ha arra gyanakodnának, valaki más használta a készüléket, vagy elveszett, feljelentést tehetnek, ez se sokat jav...

–        Géza aztán tudott vigyázni a dolgaira, a telefont is mindig magánál hordta, a belső zsebébe tette, az én kezembe is ritkán adta, csak akkor, ha a lányom hívott, azt a csengőhangról fel lehetett ismerni, ilyenkor is nehéz szívvel adta át, láttam a szemén, hát nem is az én kezembe való volt az a...

–        Asszonyom, kérem nyilatkozzon és ne tartsa fel a sort.

–        Tudom, gyakran voltam meggondolatlan, pazarló, amikor elment az én drága Gézám, úgy éreztem, a telefon is hozzá tartozik, legyen mindig...

–         Asszonyom, vigye a számláit, veszem a követk...

–        A tegnap is kimenten hozzá, most krizantémot vettem, az tartós, Géza értékeli a jó minőségű dolgokat, meg ezt nem is lopják annyira, ahogy ott ültem a sír mellett, mintha hallottam volna a hangját, bántam, hogy még mindig nem volt annyi pénzem, hogy egy márványlapot rendeljek a sírra, ne ilyen vakondtúrásszerű hant alatt nyugodjon az én megboldogult Gézám, igen, mintha friss földet láttam volna a síron, ilyenkor képzelődik az ember. Mielőtt lezárták a koporsót csempésztem be alpaka öltönye zsebébe a mobilt, ha már levegője nem...

Kucsera Gézáné hangja elcsuklott, nem vette magához a számlákat, botladozva ment ki a helyiségből.

Odaléptem a pulthoz és letettem a szétcincált sorszámomat. Az ügyintéző felém fordult.

–        Ezt Iphone-ra cserélném.

Átadtam a régi mobilomat.

–        Kérem az ügyfélkódot, azonnal átvezetjük, ha nem változik a tulajdonos.

–        Barátnőm nevére szeretném, itt vannak az adatai.

Rápillantottam az órámra. Julcsi már valószínű tíz perce vár rám a metro kijáratánál. Küldeni kellene neki egy SMS-t, azonnal érkezem, lesz meglepetés is. Vagy ezt inkább majd személyesen.