Hirdetés
Pályázatok » New York
Bejegyzések a következő címkével: 't'
Jelige: Tulipán
A hallhatatlanság ára
Csendes volt az utca. Hajamból csöpögött a víz. Laptoptáskámat bedobtam a hátsó ülésre, fordult az indítókulcs és lassan nyomtam le a pedált, lassan gördültem el a kivilágított ablakok előtt, nem akartam, hogy lássa feldúltságomat, hogy lássa, mekkora önuralmamba került, hogy ne tövig nyomjam a pedált. Még hogy dugni akart a szolid családapa; napokon át hangoltam magam erre az estére, néztem pacalként nadrágjára lógó hasát, megnyúlt táskás szemét, a kaján vigyort az arcán miközben a folyosón hozzám dörgölőzött, még az sem riasztott el, amikor tanszéki irodájában a tökét vakargatva az új kutatási terveiről beszélt, lábát keresztül vetve a bőrfotel karfáján azt bizonygatta, hogy majd beemel köreibe, csak tanuljak perzsául, majd ő lepattintgatja burkaimat.
Jelige: tawaret
Idő van
János úr rendszerint szombatonként is dolgozott. Szerinte nem sokat, pont annyit, amennyit egy kényelmes élet megteremtéséhez elegendőnek gondolt. Ha azt mondták neki, hogy pihenjen, elintézte azzal, hogy „nélkülem nem megy a bolt, különben is, ezer a dolog”. A telefon állandóan ott lógott a fülén, bármikor befuthatott egy újabb ügy, nem volt megállás. János úr ügyvéd volt, megszámlálhatatlan ügyféllel, ezernyi biznisszel, és kissé kikapós feleséggel, akit dolgozni nem engedett, ezzel kapcsolatos vitáikat rendszerint azzal zárta rövidre, hogy kap majd egy butikot, azt elvezetheti, csak semmi stressz. Az ötvenezres kisvárosban kedvelt témát alkottak ők ketten. Minden nyáron külföldi út, de sohasem last minute; kispolgári tartozékokra nem költött, autókra és extrákkal felszerelt lakóautóra annál inkább. Télen síelés, nyáron a tengernél lassú sodrású napok, lebegő semmittevés. Ez így ment évtizedekig.
