Pályázatok » New York » jelige: qpsk
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek”[1]
Mit is? Kinek? A gondolat:
Nem mozgat se fát, se hegyet.
Tett, a tett, csak semmi kétség!
Szájból terjed a veszettség,
A testmeleg igazodás,
Az alkuvás, és a mentség.
A mentség: néhány marhavagon,
Őrzöm, majd benne utazom!
Kemény a csont, a hús folyik:
Fiúvá lett az írmagom…
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek”[2]
Ahogy eddig ezután is!
Mit is? Kinek? Mit is? Kinek?
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek”[3]:
Feltolom jól a fészbukra
Hogy megrepedt az ég burka!
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek”[4]
Mit les a sok met’rológus
Hogy elszökött még a lég is!
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek”[5]
Most azonnal, na meg holnap…
Hiszen van a hálón honla(p).
[1] Karinthy Frigyes: Előszó
[2] Karinthy Frigyes: Előszó
[3] Karinthy Frigyes: Előszó
[4] Karinthy Frigyes: Előszó
[5] Karinthy Frigyes: Előszó