Bejegyzések a következő címkével: 'p'


Jelige: vorosafonya

Beküldte: admin, 2013-06-23 23:32:39 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Este tíz

A férfi a neten szörfölt. Elege volt. Nem tudta miért, csak elege. Munkahelyi problémák nyomasztották, nem jött ki a főnökével. Feszült volt és fáradt egyszerre, reggel ötkor kelt. Nem figyelt arra, hogy mit keres, csak kattintgatott. Ürességet érzett, nem akart csinálni semmit, csak bámult a képernyőre. „Balkáni nyaralás kihagyhatatlan élményekkel!” - akadt meg a szeme egy villogó hirdetésen. Ösztönösen rákattintott. „Minden, amit látni akarsz!- állt a monitor közepén, alatta egy felirat: Lét Kilátó, Görögország, Elea. Bedobott pár energiaitalt a csomagtartóba és elindult. Nem szólt senkinek, este 10 óra volt.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: petermek

Beküldte: admin, 2013-06-21 20:40:45 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Improvizált termékbemutató

Tessék, tessék! Világra szóló akciók, csak itt és csak most. Meghökkentő ajánlataim vannak az ön számára! Most rendkívül olcsón juthat egy kihagyhatatlan leárazás keretében „jótanácsokhoz”. Csak tessék, tessék!

                                           *

Szemfényvesztés és reklám. Jól ismerjük a média erejét és hatásait. És mégis, tudjuk, de engedünk az ördögi csábításnak. Mechanikus made-in-japan robotokként követjük a divathullámokat: zene, ruha, közízlés. Globalizáció, kapd be! Mégis Isten áldása vagy: török fűszer, japán laptop, tájváni póló, kambodzsai farmer, kínai cipő, dél-koreai autó, amerikai film, angol tea, orosz gáz, szaudi olaj, soroljam még? Fáradjon be a teszkó és társai hiper- és szupermarketekhez és figyeljen: profit, profit, profit. Mekkora ötlet már ez az automata, önkiszolgáló fizetés is… Nem kell fizetni még a minimálbéres diákmunkás szerencsétleneket sem, akik 12 órai monoton gürizésben egy kompjúter mögött csak vonalkódot olvastak le. Szánalom és gőgösség mindenfelé. És mi mit teszünk? Ugye ön is csak fogyaszt és éldegél. Mert nem tud mást tenni. Ne magába keresse a hibát: a rendszer és a tömeg hatalma. Keveseknek ez az érdeke, a sokak meg beszopják. Nyugodjon meg, így megy ez már évezredek óta. Spartacus sem tűrt, nekünk se muszáj. Kérem, gondolkozzanak el egy kicsit, hogy élnek manapság: elégedettek ezzel? Ezzel itt körülöttünk?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Pénzmadár

Beküldte: admin, 2013-06-06 21:56:10 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Égszínkék matéria

Vándorol bennem a fájdalom. Üvegszemű, céltalan pálcikaember. Már egy egész napja nem aludtam. Tőlem két lépésre, kék ruhában egy nő sétál. Az útpadka mellett megáll, várakozik, apró ezüstszín mobilját a füléhez szorítja. A nap hátulról éri, a lágyan eső, égszínkék anyagon átsejlik az alatta megbújó puha, ruganyos test. Elől a mély dekoltázs szinte hullámzik a forróságban, apró izzadtságcsepp pihen a mellek között, majd néma, szivárványszín sóhajjal veti bele magát a pusztulásba. Irigylem. Hatalmas a hangzavar, a mellettünk megbújó üzletből hangos kiabálás szüremlik a járókelők közé. Összegek szállnak madarak helyett, euróból hajtogatott testükön fémszál csillan, szárnyukon kövér nullák pihennek. A nő száját figyelem, próbálom meghallani a hangját, kiszűrni őt, az egyént, de nem sikerül. Ismerősnek tetszik, pedig tudom, nem találkoztunk még. Emlékeznék rá.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: toutlestrois

Beküldte: admin, 2013-06-03 00:05:02 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Zumbatök

Prooimion

Tina csak késő este ért haza. Az irodában is tovább maradt, onnan meg egyenesen a táncórára sietett. Újabban minden hétfőn és csütörtökön táncolni járt; elkapta, beszippantotta őt is a zumbaőrület.
Boldogan, önfeledten rázta magát a latin zene ritmusára. Úgy érezte, hogy ennyire felszabadult még sohasem volt, mint ebben a rendszerezett rendszertelenségben. Élvezte hogy kitáncolhatja magából mindazt ami bántja, nyomasztja, zavarja, hogy kitáncolhatja magából minden félelmét, kudarcát azokat a dolgokat, amelyek fájtak és martak akár a sav. Azt gondolta, hogy ezzel a tüzes tánccal most kipergetheti magából a csalódásait, a munkahelyi gáncsokat, azt hitte, hogy egyszerűen kitépheti magából mindezeket és kitépheti magából Gábort is.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: heavenly

Beküldte: admin, 2013-06-01 16:40:12 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Parmenidész kilátója

Még egy utolsó hívás, s mikor az indignáltan hadaró női hang végre elfúl a vonal túl felén – legalább egy kurta este erejéig - elhagyhatom ezt a hamisan kongó üvegpalotát, ahol nap mint nap művelt rabszolgák hordái kínálják tálcán fejüket, s ahol az egyetlen egyetemes igazság a monitorokból kiabáló táblázatok, s a generációkkal fiatalabb kollégák elcsigázott mosolya, amint a telefonon érkező panaszfolyamok hullámain egyensúlyozik. 

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: paradicsom

Beküldte: admin, 2013-05-31 22:10:32 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Szezongyümölcs

A szülinapomra fizette be. Ez most a legújabb őrület, mondta a barátom, miközben egy sör mellett üldögéltünk. Kukkolás a Paradicsomban. Egy egész napon át. Azt nem nézni, hanem csinálni kell, mondtam hálatlan módon az ajándékozónak. Nem sértődött meg. Ez nem a sarki sexshop, ahol ülsz a kis, sötét kalitkában, itt be is léphetsz, gombnyomásra kinyílik az ajtó és huszonnégy órát maradhatsz az Édenben. Megöleltem a barátomat. Csak Marcsi meg ne tudja, hova készülök, rögtön követelné, hogy vigyem őt is, pedig szerintem neki erre nincs szüksége, a minap is, amikor nagyon későn jött haza a munkából, teljesen feldobódva, láttam, a nyaka ki van szíva. Mikor ráordítottam, kivel randizik, csal engem, mutatta az új sálat, fémszálas, és neki allergiája van.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: konyvtar

Beküldte: admin, 2013-05-30 22:28:03 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Parmenidész kilátója

-Hány óra van?

Ne haragudj, hogy megzavartalak, de kissé össze vagyok zavarodva. Elveszítettem az időérzékemet tegnap este óta. Tudom, van fontosabb dolgod is  annál, mintsem az én ostoba kérdéseimmel foglalkozz. Majd talán később megérted miért kérdezem, addig is elmondom mi bánt, miért ülök órák óta ezen a hideg kövön, miért nem vagyok képes haza menni. A tegnap sem indult különösebben, mint a többi, már jól megszokott hétköznapom. Mióta visszatértem a falumba, minden nap eltöltök egy kis időt a helyi könyvtárszobában. Régi, ódon épület ez, de annál különösebb. Nyitva tartják éjjel, nappal, nincs kulcsra zárva az ajtaja. Persze először nekem is furcsa volt, joggal gondolhatod most, hogy bizonyára nem a legjobban működő rendszer ez, hiszen azok a dolgok, amelyek nincsenek elzárva, felügyelve, nem sokáig maradnak az eredeti helyükön, legalábbis nem ugyanolyan minőségben. Bizony, kellemesen kellett csalódnom ebben az ötletben, mely a az olvasni vágyó fiatalabb, és idősebb nemzedék titkos búvóhelyévé változtatta a kopott, omladozó vakolatú épületet az évek folyamán. Nekem is, aki gyermekként soha sem szeretett igazán olvasni, otthonommá vált. Titkos olvasóköröket alakítva, írói szövetségeket létrehozva álmodoztunk tizenévesen a jövőről. Néha az újabb izgalmaktól, egy friss illatú kötettől, lázba jöttünk, s akkor igazán hangosak voltunk. Hangosak, mint úgy általában a gyerekek. A felnőttek szigorúsága mégis hatással volt ránk, és könyveinkbe merítkezve újra fontos, és világot váltó terveken kezdtünk gondolkodni. Persze az idő mindent megváltoztatott. Messzire sodort minket az élet egymástól, és a hajdani tagok, ma már jóformán meg sem ismerik egymást. Talán most, hogy már van időm újra gondolkodni, leülni, és elmerülni újra eme csodálatos világban, visszakaphatok egy keveset elveszettnek hitt emlékeimből. Tudod, egészen elbizonytalanított a tegnap esti történés. Arra kérlek, miután meghallgatsz ne nevess ki, mert valóban igaz az, amit elmondok. Nincs okom a hazugságra. Neked mesélem ezt el először, talán mert bízom benned, vagy talán azért, mert nincs más akinek elmondhatnám. Tegnap este egészen későn jutott eszembe, hogy elmenjek és megkeressem azt a régi újságcikket, amiben foglalkoznak a mi kis különös könyvtárunkkal. ”Parmenidész kilátója vált a falu kulturális központjává” – azt hiszem így hangzott az írás címe. Úgy tizenegy óra tájban érkeztem meg. Gyalog lakhelyemtől körülbelül negyven percnyire van, a falvamtól félreeső területen. Ahogy közelebb értem, láttam, hogy nem leszek egyedül, mert bent világított az egyik olvasólámpa. Amikor beléptem az olvasószobába, megpillantottam egy idegen alakot. Nem lett volna ezzel semmi baj, de a különös viselkedést nem tűrvén megszólítottam.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Irgalom

Beküldte: admin, 2013-05-22 08:28:51 | 0 Hozzászólások  | Címkék: , ,

Parmenidész ébredése

Egy kicsit húzott a khitónján, ahogyan a kereveten feküdt. Este későn ért haza. Zénónnal sokáig vitatkozott, ezzel az eleven eszű fiúval, akit szeretett volna utódjának az iskolában, de félt is tőle, hogy megbízhatatlan. Olyan fáradt volt, hogy csak ledőlt, és máris álomba zuhant. Szinte mozdulatlanul feküdt, mint általában. Bár hevesen és hosszan vitatkoztak, mire haza ért, már semmi nem maradt benne a disputa hevéből. Hajnalra azonban lehűlt az idő. Hűvös szél kerekedett, átfújt a szobákon. Annyira még nem fázott, hogy fel is ébredjen, csak jobban magára igazította a kényelmes ruhadarabot. Bal kara feje alatt, jobbja mezítelen volt. Erre húzta fel a szövetet, miközben teste helyzetén egy csöppet sem változtatott.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: piaciarus

Beküldte: admin, 2013-05-11 13:54:56 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A látogatók

Miért bámul így rám? Az előbb még a jegyét is alig tudta kifizetni, hallottam, ahogy a veszekedés zaja beszűrődik a folyosóról. A teremőr is lesétált miatta a bejárathoz. Aztán valahogy mégis összekaparta az aprót, felkísérték, és most itt rontja az összképet. A ruhája sem illik egy szecessziós épülethez, nemhogy a modora. Szakadt, márkajelzés nélküli farmer, amelynek derekán töredezett bőröv szorítja össze a betűrt kínai pólót, ami kétféle szürkeárnyalattal próbálja változatossá tenni magát. Azon meg egy kifakult barna ing. Micsoda ötlet, micsoda anyag! Talán ettől van olyan szaga, mintha egy hosszú, izzasztó túráról érkezett volna.

Esetlen mozgásából és zavart hanghordozásából látszik, először jár itt, és hasonló helyeken sem gyakran fordult meg. Nem egy művelt ember, távol áll azoktól, akikkel találkozni szoktam. Nem hiába figyelmeztettek, amikor ideérkeztem: nagyon vegyes társaságra számítsak. Az viszont meg sem fordult bennem, hogy valaki az utcáról csak úgy beesik, és alig tudja összekaparni a belépőjét.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: paulo

Beküldte: admin, 2013-05-10 21:19:35 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Termékbemutató

Azon a héten kétszer is rátelefonáltak. Egyazon cégtől mind a két alkalommal ugyanaz a személy hívta a családot. Az illető a cég által rendezett előadás kapcsán az iránt érdeklődött, hogy részt tudnak-e venni rajta. Lajos, a nyugdíjas lakatosmester nagy nyugalommal hallgatta a telefonálót, a kedves hangú hölgy kíváncsisága bizonyos értelemben még érthető is volt a számára, mivel a meghívó szerint a házaspárokra értékes ajándék vár az esemény végén. Nagy nehezen sikerült tisztázniuk a tényt: egyfajta termékbemutatóra invitálják őket. Továbbá megtudta azt is, mivel rákérdezett, nyugodtan elmehetnek a találkozóra, hiszen semmiféle vásárlási kényszer nincs a dologban.

Lajos, a férj már előre szabadkozott, látszott rajta, nincs elragadtatva az ötlettől.

0 comments | A teljes bejegyzés