Bejegyzések a következő címkével: 'm'


Jelige: vorosafonya

Beküldte: admin, 2013-06-23 23:32:39 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Este tíz

A férfi a neten szörfölt. Elege volt. Nem tudta miért, csak elege. Munkahelyi problémák nyomasztották, nem jött ki a főnökével. Feszült volt és fáradt egyszerre, reggel ötkor kelt. Nem figyelt arra, hogy mit keres, csak kattintgatott. Ürességet érzett, nem akart csinálni semmit, csak bámult a képernyőre. „Balkáni nyaralás kihagyhatatlan élményekkel!” - akadt meg a szeme egy villogó hirdetésen. Ösztönösen rákattintott. „Minden, amit látni akarsz!- állt a monitor közepén, alatta egy felirat: Lét Kilátó, Görögország, Elea. Bedobott pár energiaitalt a csomagtartóba és elindult. Nem szólt senkinek, este 10 óra volt.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: petermek

Beküldte: admin, 2013-06-21 20:40:45 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Improvizált termékbemutató

Tessék, tessék! Világra szóló akciók, csak itt és csak most. Meghökkentő ajánlataim vannak az ön számára! Most rendkívül olcsón juthat egy kihagyhatatlan leárazás keretében „jótanácsokhoz”. Csak tessék, tessék!

                                           *

Szemfényvesztés és reklám. Jól ismerjük a média erejét és hatásait. És mégis, tudjuk, de engedünk az ördögi csábításnak. Mechanikus made-in-japan robotokként követjük a divathullámokat: zene, ruha, közízlés. Globalizáció, kapd be! Mégis Isten áldása vagy: török fűszer, japán laptop, tájváni póló, kambodzsai farmer, kínai cipő, dél-koreai autó, amerikai film, angol tea, orosz gáz, szaudi olaj, soroljam még? Fáradjon be a teszkó és társai hiper- és szupermarketekhez és figyeljen: profit, profit, profit. Mekkora ötlet már ez az automata, önkiszolgáló fizetés is… Nem kell fizetni még a minimálbéres diákmunkás szerencsétleneket sem, akik 12 órai monoton gürizésben egy kompjúter mögött csak vonalkódot olvastak le. Szánalom és gőgösség mindenfelé. És mi mit teszünk? Ugye ön is csak fogyaszt és éldegél. Mert nem tud mást tenni. Ne magába keresse a hibát: a rendszer és a tömeg hatalma. Keveseknek ez az érdeke, a sokak meg beszopják. Nyugodjon meg, így megy ez már évezredek óta. Spartacus sem tűrt, nekünk se muszáj. Kérem, gondolkozzanak el egy kicsit, hogy élnek manapság: elégedettek ezzel? Ezzel itt körülöttünk?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: globusz

Beküldte: admin, 2013-06-21 20:29:57 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Hidroglobális probléma

„Bugy-bugy-buggy!” – szivárgott a tengerfenéki moraj Bedeöl úr jellegzetesen hipermarket kuponokon beváltott MYRA típusú oldaltáskájából. Ez a hang már-már kellemetlen is lehetett volna neki, ha nem lett volna biztos benne, hogy sikerült megvásárolni a Szaru Mánia Termékbemutató legtrendibb, leghasznosabb, leggazdaságosabb és legnélkülözhetetlenebb miniatűr kapitalista termékét, azt, amit úgy reklámoznak, hogy nélküle lehetetlen egészséges életet folytatni. Ez a több évszázada várt csoda pedig nem más, mint egy táskában hordozható, kisméretű hidroglóbusz. Igazán szép teremtés, piros színű, fehér pöttyökkel tarkítva – és alig nagyobb, mint egy bontatlan Kojak-nyalóka.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: GARBO

Beküldte: admin, 2013-06-03 00:08:51 | 0 Hozzászólások  | Címkék: , ,

Telefónia (Nő az utcán)

- Jézus! Buddha! Mohamed! Hol vagytok? Gyertek ide a gazdihoz!

Nem. Nem jó Anita. Nem hallgatnak rá. Pedig valami ilyesmi. Azt mondtad, vallással kapcsolatos. Hogyan? Mondjak görög istenneveket?

- Zeusz! Poszeidón! Hádész!

Nem, ezek sem jók. Nem ismerős. Pedig Aliz mondta. Egyszerű rövid nevek. Ott voltál te is, amikor rám bízta őket. Te sem emlékszel? Anita! Anita, itt vagy? Gondolkodsz. Az jó. Nekem most nem megy. Korán van. Nem is keltem volna fel, ha ezek a kis dögök fel nem ébresztenek. Még hajnalban löktem eléjük kaját, amit Aliz anyja odarakott, így éhesek nem lehettek. Gondoltam le kell jönni velük. Alig lépek ki a kapun, mind a három elszelelt, amerre látott. Igen, tudom, nem mehettek messzire. Azért szólítgatom őket. Azt mondod sztárok nevei?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: toutlestrois

Beküldte: admin, 2013-06-03 00:05:02 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Zumbatök

Prooimion

Tina csak késő este ért haza. Az irodában is tovább maradt, onnan meg egyenesen a táncórára sietett. Újabban minden hétfőn és csütörtökön táncolni járt; elkapta, beszippantotta őt is a zumbaőrület.
Boldogan, önfeledten rázta magát a latin zene ritmusára. Úgy érezte, hogy ennyire felszabadult még sohasem volt, mint ebben a rendszerezett rendszertelenségben. Élvezte hogy kitáncolhatja magából mindazt ami bántja, nyomasztja, zavarja, hogy kitáncolhatja magából minden félelmét, kudarcát azokat a dolgokat, amelyek fájtak és martak akár a sav. Azt gondolta, hogy ezzel a tüzes tánccal most kipergetheti magából a csalódásait, a munkahelyi gáncsokat, azt hitte, hogy egyszerűen kitépheti magából mindezeket és kitépheti magából Gábort is.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Fatum

Beküldte: admin, 2013-06-02 16:53:54 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Fatum

A délelőtti napfürdőben úszó piac sötét sarkában egymáshoz csattanó kockák.

Az ápolatlan arcon titokzatos mosoly, a koszos ujjak kopott, lecsempült fakockákkal játszanak. Egy gyerek megáll, szájtátva bámulja. A sötét arc vigyora szélesre húzódik, a kockák megállnak a kézben.

„Óvatosan azokkal a szemekkel” inti a fiút, s felmutatja neki az egyik, apró jelekkel vésett kockát, ”Ez egy Sorskocka, s ha sokáig nézed, eltűnik a valóság. Sokak sorsát döntötte már el ez a kocka” a kockás feldobja a kockát, majd két, csökevényes ujjával elkapja azt, s tágra nyílt szemét a kisfiúra mereszti. „Akarsz hallani a Végzetről, fiú?”  a kisfiú közelebb lép.

A kocka magasra repül, elveszik szemük elől, bele a végtelen, ismeretlen fénybe.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Muse68

Beküldte: admin, 2013-06-02 09:58:07 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

A piros hátizsák

A déli fekvésű , keskeny folyosó kora reggelente mindig sejtelmes félhomályba burkolózik,s ha néha nyitva marad  a szobák ajtaja, akkor kiéhezve adja meg magát a belopódzó napfénynek  a néhány előrehaladott korban lévő komorbarna bútordarab s a fal, mely évekkel ezelőtt még  hófehéren ragyoghatott.

A férfi lábára végre felkerül az éjfekete, tépőzáras szandál. A kockás,posztópapucs munkaideje lejárt, már pihenhet a  cipősszekrény mélyén. A férfi munkába indul. Leemeli a fogasról az elmaradhatatlan pipacspiros hátizsákot, melyen kissé viseltesen egy Forma 1-es autómárka neve olvasható. A  bejárati  ajtó csak néhány lépésre van a kaputól. A házhoz parányi udvar tartozik, mely pont elegendő egy elfoglalt embernek. Munkahelye, az órás üzlet, húsz percre az otthonától. Ezt az utat mindig gyalog teszi meg. Előtte azonban jó mélyen szemrevételezi az apró rozsdafoltokkal tarkított  ezüstszürke postaládát. Mindig tartogat számára igazi csemegéket: reklámújságok, hírdetések, kuponok és, ami teljesen izgalomba hozza, a termékbemutatók meghívói. Személyesen neki, ajándékokkal együtt. Csupán félórás séta, meghallgatja az előadást és máris birtokába kerül a jutalom, mely vásárlással együtt hatványozódik. Ki nem hagyná az ilyen csodás lehetőségeket. Ő a  kiválasztott, akire gondolnak, akire számítanak.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Szeged

Beküldte: admin, 2013-06-01 20:42:27 | 0 Hozzászólások  | Címkék: , ,

Késő, Szeged

Tudod, hogy szétrohan a hír, főleg az ilyen, most szóltak, meghalt a Szabolcs. Szegeden. A jövő kedden temetik. Elviszel?

A nagybátyám néha felhív egy-egy kéréssel, ilyenekkel. Persze, hogy elviszem.

Zsolt nyugtatgatott, mert kezdtem paffogni már az elején, mér’ hív ennyiszer. Figyelj, mondta a Zsolt, te vagy neki egyedül, inkább örülj, gondolj bele, mekkora vagyon, s nincs örökös, te vagy a legközelebbi rokon, észnél légy má’. Zsolti rafkósabb nálam, számítóbb is, nekem eszembe se jutna ilyen „megfontolás.”

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: heavenly

Beküldte: admin, 2013-06-01 16:40:12 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Parmenidész kilátója

Még egy utolsó hívás, s mikor az indignáltan hadaró női hang végre elfúl a vonal túl felén – legalább egy kurta este erejéig - elhagyhatom ezt a hamisan kongó üvegpalotát, ahol nap mint nap művelt rabszolgák hordái kínálják tálcán fejüket, s ahol az egyetlen egyetemes igazság a monitorokból kiabáló táblázatok, s a generációkkal fiatalabb kollégák elcsigázott mosolya, amint a telefonon érkező panaszfolyamok hullámain egyensúlyozik. 

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: magaslat

Beküldte: admin, 2013-05-31 23:41:14 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Mint csarnok ívén mászkáló bogár

Jeltelenül szakad rá az este. Mire felér, nem fog látni semmit. Órák óta lépdel, kavicstól kavicsig, kőről kőre. Kapaszkodik ágba, gyökérbe. Lassan halad, már belátja, hiába rohanna, késő. Valaki figyelmeztette, korán induljon, a távolság csalóka, az út kanyarodik, sokszor és sok fele. Néhol járhatatlan az ösvény. Csak a fákat látja és a lombokat, körül veszik, talpa alatt néha megreccsen egy-egy gally, a nedves levél csúszik, óvatosan halad. Majd az ég eldönti, hol van.

0 comments | A teljes bejegyzés