Jelige: piaciarus

Beküldte: admin, 2013-05-11 13:54:56 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A látogatók

Miért bámul így rám? Az előbb még a jegyét is alig tudta kifizetni, hallottam, ahogy a veszekedés zaja beszűrődik a folyosóról. A teremőr is lesétált miatta a bejárathoz. Aztán valahogy mégis összekaparta az aprót, felkísérték, és most itt rontja az összképet. A ruhája sem illik egy szecessziós épülethez, nemhogy a modora. Szakadt, márkajelzés nélküli farmer, amelynek derekán töredezett bőröv szorítja össze a betűrt kínai pólót, ami kétféle szürkeárnyalattal próbálja változatossá tenni magát. Azon meg egy kifakult barna ing. Micsoda ötlet, micsoda anyag! Talán ettől van olyan szaga, mintha egy hosszú, izzasztó túráról érkezett volna.

Esetlen mozgásából és zavart hanghordozásából látszik, először jár itt, és hasonló helyeken sem gyakran fordult meg. Nem egy művelt ember, távol áll azoktól, akikkel találkozni szoktam. Nem hiába figyelmeztettek, amikor ideérkeztem: nagyon vegyes társaságra számítsak. Az viszont meg sem fordult bennem, hogy valaki az utcáról csak úgy beesik, és alig tudja összekaparni a belépőjét.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: paulo

Beküldte: admin, 2013-05-10 21:19:35 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Termékbemutató

Azon a héten kétszer is rátelefonáltak. Egyazon cégtől mind a két alkalommal ugyanaz a személy hívta a családot. Az illető a cég által rendezett előadás kapcsán az iránt érdeklődött, hogy részt tudnak-e venni rajta. Lajos, a nyugdíjas lakatosmester nagy nyugalommal hallgatta a telefonálót, a kedves hangú hölgy kíváncsisága bizonyos értelemben még érthető is volt a számára, mivel a meghívó szerint a házaspárokra értékes ajándék vár az esemény végén. Nagy nehezen sikerült tisztázniuk a tényt: egyfajta termékbemutatóra invitálják őket. Továbbá megtudta azt is, mivel rákérdezett, nyugodtan elmehetnek a találkozóra, hiszen semmiféle vásárlási kényszer nincs a dologban.

Lajos, a férj már előre szabadkozott, látszott rajta, nincs elragadtatva az ötlettől.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Anita

Beküldte: admin, 2013-05-05 23:30:14 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Femme la rue

Klára kilépett a kapun. Az utca olyan volt mint mindig:a lakása alatti diszkont bolt kosaraiban a szokásos bóvlikkal,a járókelők,a villamos csörömpölése.A kedvenc kék ruhája görög díszítéssel volt rajta. Frissen szoláriumozott, gyantázott,a bőre csillogott a napsütésben. Csak ő tudta, hogy a frizurája és a sminkje tartja össze. Nehéz volt a szíve, ma szakítani fog a szerelmével. Még futólag belenézett az üzlet kirakatüvegébe, mosolygó, magabiztos harmincas nő tekintett rá. Egyszercsak megszólalt a telefonja. Nehezen kotorta elő a kis retikülből.
-Halló, halló-kiabált, de a telefon már süket volt.
Ekkor SMS jött:”nem talizunk tobbe,, vege, ne keress!”
Az üzenet csak ennyi volt. A nő hívásba kezdett de hiába, a hívott fél nem volt elérhető…

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: BÁRSONY

Beküldte: admin, 2013-04-28 09:36:35 | 0 Hozzászólások  | Címkék: , ,

FEMME DE LA RUE

Alkonyodott. A lemenő téli Nap árnyakat vetett a szoba falára, emberfelettivé növesztve a tárgyak zűrzavarát.
Ábris, a csendéletfestő – görnyedt, borzas öregember – a vászna előtt állt, gémberedett ujjaival tartva a palettát és ecsetet. Egy asztalkán a modellek: kristályváza, szőlőfürtök, almák. Élete főművét akarta megfesteni.
Órák óta egyetlen ecsetvonást se húzott, de türelmesen várt. Arra a bizonyos pillanatra, mely száműzi majd a józan megfontolást. Nem volt tudatos festő, aki megtervezi a képet, majd szívós aprómunkával kidolgozza. Nála mindig a hangulat döntött. A munkája nagy részét a várakozás töltötte ki.
Figyelem a csendet, mondta nemrég, élete egyetlen riportjában, hogyan araszol benne az idő , hogy egyszer csak lángra gyújtsa.
Elmosolyodott. Lángra gyújtsa: igen, ez a jó szó. Megpróbálta felidézni a tüzet, amint – akár egy nagy, vörös lepke -, lángra lobban. Ilyenkor érzi csak az ellenállhatatlan késztetést, hogy kikeverje a színt és felrakja a festéket oda, ahová kell.

0 comments | A teljes bejegyzés

1 2 3 4