Jelige: Liliom1

Beküldte: admin, 2012-12-02 22:57:14  | Címkék: ,

Randevú

Mindig is szerettem volna érdekesebb életet élni. Vagy izgalmasabbat. Húsz éves koromban megházasodtam, jöttek a gyerekek, aztán mentek. Sajnos ugyanez történt a férjemmel is. „Mások által szépnek mondott középkorú hölgy keresi korban hozzá illő, izgalmas férfi partnerét”. Fontosnak tartottam kiemelni, hogy férfi, ma már sosem lehet tudni… Azt pedig döntsék el magukról, hogy izgalmasak, vagy sem. A Kávéházban találkoztunk vasárnap délután. Kitettem magamért: felvettem a fekete selyemcipőmet, amelyből folyamatosan kijárt a sarkam, így búcsút mondhattam a szexi járásomnak.

Egy két személyes asztalnál foglaltam helyet. Fél perc múlva megjelent Pierce Brosnan, húsz évesen. A tejes kávémat majdnem magamra borítottam, ahogy felálltam az asztaltól, hogy kezet fogjunk. Az ifjú Brosnan- hasonmás egy feketét rendelt, és sármos mosoly kíséretében hozzá tette: „Kávét tejjel, szerelmet házassággal elrontani nem szabad!” Már majdnem megkérdeztem, hogy olvasta-e a hirdetésemet, mert nem mondhatnám, hogy kifejezetten korban hozzám illő. De abban a pillanatban megjelent egy állapotos fiatal hölgy a kávézóban, kérdés nélkül leült mellénk, és ráförmedt asztaltársamra:

- Mit mondjak, ez nagyszerű! Nem elég, hogy jól helyben hagysz, még más nőkkel is találkozgatsz! Mit mondok az apámnak, mi?

- Azt hiszem, mennem kell- próbáltam észrevétlenül elsomfordálni, de Pierce megfogta a kezem, és határozottan vissza ültetett az asztal mellé.

- Te itt maradsz, kedvesem. Te pedig, Annácskám, menjél haza, és ne szülj addig, amíg apa haza nem ér!

Nem akartam hinni a szememnek és a fülemnek. Annácskám felállt, és haza ment. Az utána következő fél óra még ettől is kínosabb volt.

- Tudja, én nagy rajongója vagyok az érett hölgyeknek. Több idejük volt élni az életet, ezért könnyebben meg tudnak állapodni. Maga éppen megfelelne az igényeimnek.

Ekkor egy magas, fekete ballonkabátot viselő, napszemüveges férfi az asztalunk fölé állt.

- Itt van- mondta.

És átadott egy barna papírba csomagolt dobozt.

Én kétségbeesett pillantásokat küldtem a kijárat felé, és határozottan éreztem, hogy kiléptem a komfort zónámból. Ahogy toltam ki a székemet, megint kicsapódott a bejárati ajtó, és egy állatias kinézetű, pocakos, szakállas vadember lépett be rajta. Egészen mellékesen fenyegető jelleggel egy baltát lóbált a kezében. Pierce felpattant, magával rántott, és rohantunk az ajtó felé. Ez a zavarodott meg kiabálta utánunk:

- Mit tettél a lányommal, te szégyentelen!

Az összes idegszálammal arra kellett koncentrálnom, hogy a cipő a lábamon maradjon. Egy szűk sikátorba rángatott, ahonnan egy sötét terembe léptünk be. Felkapcsolta a villanyt, és ott állt előttem a baltás ember, aki két oldalról cuppanósat nyomott az arcomra. Hatalmasat sikoltottam, mire megjelent a lányom és a fiam.

A döbbenettől majdnem hasra estem. Vigyorogva boldog születésnapot kívántak, átadták a barna papírba csomagolt ajándékot, és hozzátették, hogy olvasták a hirdetésemet az újságban…