Bejegyzések a következő címkével: 'k'


Jelige: Szél

Beküldte: admin, 2012-01-31 19:39:47 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Emlékek pora

„Hová lettek a családi ereklyék”[1] Tétován kóborlok szobáról szobára. A régi emlékek pora ül minden helyiségben, körberajzolja a bútorok, tárgyak hűlt helyét. Indiánost játszó gyermekként olvasom a nyomokat.
Igen, ott állt a nagymama oroszlánmancsú karosszéke, látszik a négy körmös nyomon. Úgy gubbasztott az öblében, akár egy csapzott rigó. Amott a hímzett búrájú lámpa villás nyoma. Vásznára még fiatalkorában hímzett bozótban nyúlfiat kergető rókát dédanyám. Mellette a masszív íróasztal terpeszkedő lenyomata. Hány és hány levelet írtam rajta! És ott támaszkodott a falnál nagyapám háromfiókos szekrénye, amiből mindig fűszeres dohány illata áradt. Még most is csiklandozza az orrom. A ruhásszekrény koporsónyomát sem tűntette el az idő. Anyám, fiatal lányként a szekrényajtó belső oldalára ragasztgatta a számára kedves írásokat. Mikor elköltözött, itthagyta mindet, akárcsak a szüleit. Huszonöt év múltával is csupán a betegség vehette rá, hogy meséljen a nagyszüleimről, és megkérjen, keressem meg őket.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: kdan83

Beküldte: admin, 2012-01-31 19:25:18 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Nincs válasz!

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Mint lábam alatt a kikopott parketta,
megreccsen bennem a mélabús üresség.
Kérdésemnek talán nincs is válasza!

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Under glaze

Beküldte: admin, 2012-01-30 20:33:22 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Revans

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]? Ezt Réka kérdezte, alig pár perccel az után, hogy megérkezett a reptérről.   Margó éppen az ételt merte a fehér porcelán tálból, aminek egyetlen dísze a karimája körül futó kék csík, akárcsak a teríték részét képező tányéroknak. Akkor vette, mikor a konyhát felszámolták, olcsón kiárusították a felszerelést a dolgozóknak. Egészen eddig büszke volt rá, sikerült megszerezni egy teljes tízszemélyes készletet, lapos, mély és kistányérokkal, pecsenyés és levesestállal.  A lánya közben asztalhoz ült, lassan, kecses mozdulatokkal evett, de szeme még mindig az asztalt fürkészte. Már a desszertnél tartottak, mikor újra szóbahozta a sokat emlegetett antik ezüst étkészletet, amit Margó nászajándékba kapott Hermina tántitól.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: kaktusz

Beküldte: admin, 2012-01-30 20:31:18 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?

„Hová lettek a családi ereklyék,”[2]
s az értékeiket megformáló ember,
mert nem mind volt hitszegő, hazug,
akit kiejtett emlékezetéből a Föld,
akinek nevét, esendő igyekezetét
porrá zúzta a malomkő-mindenség,
nem mind volt álnok, galád,
akit elsodort az özönvízidő,
elnyelt a rengeteg életerdő,
akinek az örökúton nyoma veszett,
akit nem őriz arcvonás, szívverés,
testbe írt képmás, vigyázó tűnődés.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: kvaterkazni

Beküldte: admin, 2012-01-28 21:16:08 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

HOVÁ LETTEK, HOVÁ LESZNEK…

„Hová lettek a családi ereklyék”[1],
Kik emlékeinket mederbe terelték,
nem szivárogtak  parttalan jelenben:
fegyverré válva avatott kezekben

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: zanni

Beküldte: admin, 2012-01-23 21:49:54 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Mégis látható 

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]? Apa ezt mindig olyan hangon kérdezte, miközben cinkosan anyára mosolygott, hogy az ember érezte belőle, tudja ő, hogyan kell az ünneppel bánni, meg azokkal a színes kis üvegdíszekkel is, amiket anya mindig nagyon óvatosan görgetett ki a százszorgyűrt csomagolópapírokból. Voltak halvány emlékei, hogy régen, amikor még kicsi volt, feldíszítve kapták a fát, alatta a névre szóló ajándékok, csak néhány gyertya égett a lakásban és az ember egyik ámulatból a másikba esett, ahogy a pislákoló fényben sorra felfedezte a fát, meg a csomagokat, meg a sok finomságot a terített asztalon. De most már kilenc éves, évek óta együtt díszítik a fát, ami már előző nap megérkezik hozzájuk. Apa szokta a sarokba állítani, és alaposan kikötözni a seszínű spárgával, ami aztán nem is látszik utána, és akkor a fa biztos lábon áll. Ezt is apa szokta így mondani, mint a családi ereklyéket, és mindenki mosolygott olyankor, anya kigörgette a díszeket,  óvatosan felakasztgatták mindet, és közben mindig elmesélték, melyiket hogyan kérte el anya a nagymamától, vagy hozta el csak úgy, szó nélkül, mert neki anélkül nem is karácsony a karácsony, úgy megszokta már azokat a díszeket. Aztán sétálni mentek, egymás kezét fogva, de neki ilyenkor mindig előre kellett szaladnia, mert hogy lehet nyugodtan csavarogni, amikor az ember alig várja, hogy hazaérjen és megtudja, tetszett-e a Jézuskának a fájuk és milyen ajándékokat tett alá és kinek a legtöbbet.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: kevoce

Beküldte: admin, 2012-01-23 18:54:14 | 0 Hozzászólások  | Címkék:

Kavics 

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Volt a zsebedben egy gesztenye és egy kavics.

Emlékszel?

Lapos kis kő volt, barna barázdákkal. Sokáig halogattam, hogy végre eltegyem a kabátod. Eltelt a tél, jött a tavasz. Azzal áltattam magam, hogy már Te is eltennéd. Kicsinység az egész, egy kabát.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: Elveszett tárgyak írnoka

Beküldte: admin, 2012-01-21 18:42:37 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Ártatlan tárgyak

„Hová lettek a családi ereklyék”[1], a kifakult művirágok, a twisztpulóver, a rokokós nappali, a rozsdás hordó, nagypapa nagyítós tükre?

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: puree

Beküldte: admin, 2012-01-21 16:06:07 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

A gyűrű

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?  - Már a harmadik boltból jön kifelé, a munkahelyéről is el kellett kéredzkednie, a kislány nem hagyja békén már hetek óta, a lábát lejárja azokért a fránya gyertyatartókért.  Pedig nekik is volt, emlékszik rá, megvolt régen, a nagyanyjától örökölt holmik között, abban a fonott kosárban, amiben a régi dolgokat mindig költöztette, egyik lakásból a másikba, ott volt a két, magas szárú asztali gyertyatartó is, jól becsomagolva egy kendőben, de az utolsó költözésnél valahogy eltűnt a kosár, és benne az a néhány apróság. Akkor nem is tulajdonított nagy fontosságot neki, hiszen csak pár darab kütyü volt benne, egy-két régi újság, meg a nagypapa faliórája, amit úgysem raktak fel a falra, egyik lakásban sem, több is veszett mohácsnál, gondolta. De mostanában a kislány elkezdte kérdezni, keresni ezeket a régi dolgokat. Nem is érti. Hiszen nem gyújtottak otthon gyertyát soha. Mióta ebbe a házba beköltöztek, valahogy olyan más lett a kisgyerek! Vagy csak az iskola teszi, ahová beíratta? Ott van gyertyagyújtás, minden pénteken délután, lehet, hogy az elevenítette fel benne a vágyakat, hiszen emlékei nem is lehetnek. Azt is furcsállja, hogy Sári egyáltalán emlékszik arra a két vasdarabra. Ő ugyan sose mondta neki, hogy azok mire valók! Egy szó, mint száz a kislány a hétvégén addig nyúzta, míg meg nem ígérte neki, hogy péntekre vesz gyertyatartókat otthonra is.

0 comments | A teljes bejegyzés

Jelige: franny

Beküldte: admin, 2012-01-21 16:01:35 | 0 Hozzászólások  | Címkék: ,

Nem tűnik fel?

- „Hová lettek a családi ereklyék”[1]? Anyaaa, nem mondod, hogy mindent kidobtál?

- Nem mindent… Ami értékes volt, azokat apránként eladogattam. Szerinted mégis miből fizettem a két lakásfelújítást, az egyetemeiteket, az albérleteiteket és nem mellesleg a számlákat meg a kaját?

- Nem tudom. Nem mondtad, hogy abból, én meg nem gondoltam bele… Akkor nem is kellett volna az a lakás. Vagy legalábbis jó lett volna úgy lepukkanva, és felújítottam volna apránként…

0 comments | A teljes bejegyzés