Jelige: Zsoltár a kegyeletnek

Beküldte: admin, 2012-01-31 19:28:51  | Címkék:

Zsoltár a kegyeletnek

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Por-magányba szenderült gondolatok,
karácsony-csüggedt csillagszórók közt
mosolygó megkopott díszek?

Hol van a világ zöldfű susogása,
szekrények mélyén penészedő
ruhák naftalinszagú álmának
kandi múltba szótlanult pillantása?

Hová tűnt apám, levett könyökgipsze,
a gatyába csavart meztelen fénykép,
pléhmozdony, csikorgó kerékkel
dajkáló fehér játékbabakocsi?

Hol van a hol, ahol abbamaradt,
minden ígéret, az örökké élet,
a ránctalan gondolat anyatejnyi
felbugyogása, ajkunkra ömlése?

Hol van a hol, mi elszakított tőlük,
vésett márványba zárva érintésük?
S hol vannak azok, kik tovább élik
mi nekünk róluk, már nélkülük maradt?

Rozsda, korhadt fa, szétmáló műanyag,
holt-lét memento, kusza halmaz,
elporladva szenderül a gondolatra,
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]

 


[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán