Jelige: völgyek

Beküldte: admin, 2012-01-22 17:59:50  | Címkék:

Semmivé lettek a csodált ereklyék

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Szalad-kering, a fény, az árnyék.
Az ódon háznak romjain,
ma már egy új élet léte int.
Emlékeinkben felsajog,
mi még ott voltunk boldogok.
Mieink voltak a kertek fái,
a háznak szerény cicomái.
Madarak, édes dallamok,
a ház végén sínpár futott.
Cseresznyefánk az égre nőtt,
nem élt meg több jövőt,
mint a ház. Látomás!
Múltunk egén gyöngy-villanás.
Cédrusfák szűrték az út porát,
méláztunk a függönyön át.
Érdes ujjak egy furulyán,
varázsos álom dallamán…
Rézüst, habverő, mozsár,
nyelve a kósza nap sugarát…
Eltűnt a ház és kincsei,
jajongnak lelkek nincsei…
Zúgnak fülekben párbeszédek,
megifjító képzelgések,
méltóságteljes ajtó-csapódás,
visszhangzó lélekroppanás…
Nincs, nem lehet már menedék,
semmivé lettek a csodált ereklyék…
Emlékeinkben fel-felfénylik,
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]

 


[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán