Pályázatok » Kálnoky László 100 » Jelige: vitorla3
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Kezek fogdosták és szemek nevették
Távoli partok láthatták sorsukat
Mégis könnyezve féltették bájukat
Ma milyen e folt és a története
Az lett a veszte hogy a víz kikezdte
Rájuk találni nem is volt ma nehéz
Földön feküdtek akár az esti szél
Holnapra megint szép újjá születnek
Talán hangot adnak a süket füleknek
Tölcsérek végén szűkített réseken
Hazug hang tisztul és izgat fényesen
Barna dobozka új titkokat rejthet
Benne írott levél nem ad kegyelmet
A leírtakat sokan félve nézik
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]
[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán