Jelige: tartarosz

Beküldte: admin, 2012-01-12 17:41:12  | Címkék: t

A megszűnő langa lét

(Hektor fejjel a falnak)

1.
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
a tollboa és bukósisak közti fintor
a feleségül kért próbababák
borotvahab-testük
hová lett spicces apám a mentor
ha ezt mind meglelném
az volna Pazar
gondolja magában Hektor
jól fogna a sok lom mindahány
eladná őket kilóra darabra
lényegük volna a zsebbéli dohány
feszt mulatna inna árukon napestig
csapból folyna a híg malát’
s hogy hiányuk épp erre gát
ábrázata mély-fanyar

bőszülése akár a költői állaté
túr a kacatok közt és néha röffent
érzi vesztét és hogy nektár kellene
mi egyszerre hűt és felpöffent

átkozza hűtlen társát
mert ő rejtette el a családi vagyont
hogy merészelt szembeszállni vele
vele kinek láttán csak úgy
vacog a sok tintás mint az aszpik
(minden deci után gyűl a plasztik)
s mindegyikük a vespa-betörőt féli
a bukósisak-rázót
a deli Hektort

2.
robog vespáján körötte tájfutás
pörsenéses arcán bukdácsol a szél
rostokol benne az emberi langa lét
s amire készül arra nem vár áldás

3.
idilli hangulat melyre hősünk rálelt
mint pehelycukor úgy száling a sok tintás
ízlelik a csillár-magas füstös ájert
s Hektor kedve dönti el éppen
hogy áldozata ablakon távozik
vagy másképpen
mint egy sarokba kanyarintás

színpaddá nyílik a létige
ha nem volt még lehúzva bőre
most majd le lesz
háta mögött
ott terem négy szilárd vektor
s most ő jut döngölőre
a bukósisak-rázó
a fényes Hektor

elkísérik az ajtó irányába
egy szájbarágó-gumi
meg egy acélbetét az eszkort
s kiket maga után hagy
épp ocsúd nyög vagy fekszik
de van kettő ki túlvilági despot’
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]

[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán