Jelige: Meritamon

Beküldte: admin, 2012-01-08 10:45:19  | Címkék: m

Jellem ereklyék

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
Tűnt korokból lélegzik a festék.
Élő vérből alvad gyászálom
a tiszta felöltőn,
halvány magánnyal szárnyal
túl minden emberöltőn.
Dacol idővel, hogy a név, mit büszkén
visel,
ne robogjon céltalan az esti
gyorssal el.

„Hová lettek a családi ereklyék”[1]?
Apáról fiúra,
anyáról lányra
örökli minden
nemzedék.
Létünk alfája és omegája a
kopott, zizegősárga,
évszázadok illatát ontó
emlék.
Tartást, jellemet
kínálnak
felénk tálcán az
ereklyék.
Lehunyom szemem
rám néz egy régi vágású úr, ki
csókjával leheli neje
csipkébe bújtatott kezét.
Ükapa rendelte meg
a családi varázst,
a Mester festményét.
Idill,
egyszerű pillanat,
lélek és kép
összhangjában
életre kel a
hátrahagyott,
gondosan címzett
hagyaték.
E relikviákban családok múltja időzik, s
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]

[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán