Pályázatok » Kálnoky László 100 » Jelige: gondolatok
„Hová lettek a családi ereklyék”[1],
a csésze alján megmaradt
zaccos erős fekete,
és a bögre lenyomata a Blikken?
Hová lettek a zajos reggelek,
a girhes macska nyávogása?
Az egér cincogása és a zárba tört
kulcsokkal való kínlódás nyűge?
Már nem eszünk anya finom
kalácsából karácsonykor és
nem apa díszíti a fenyőfát
szenteste előtti nyájas délután.
A fodrász nem vág idióta frufrut,
és nem néznek csitrinek, ha cigit veszek
a sarki abc-ben, vagy ha sört iszogatok
valamelyik büdös kocsmában.
Senki sem mossa koszos ruhámat
és a szőnyeget is nekem kell tisztára
porszívózni, és a cipőfűzőmet is
egyedül kell bekötnöm.
Felnőttem és nem tartózom senkihez,
szüleim bíznak bennem és tudják,
jól neveltek, és a drága
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]
[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán