Pályázatok » Kálnoky László 100 » Jelige: Deep Purple
„Hová lettek a családi ereklyék”[1]
illatából fakadó gondolatok
s az élet sarában fuldokló eszmék,
melyeknek még csupán a gyomruk korog?
Lepsénynél még megvolt, villan eszembe,
és szemembe csap a dugattyú zaja;
repülök, kis híján azt is elfeledve,
hogy honnan indultam, s nem csak, hogy „hova”.
Az utakon viszketőn őrjöng a por,
ereimben érzem ős kristályait.
Csak két dolog biztos. Tudom, hogy mikor
és hol nem lassíthatok le: most és itt.
Amint visszaérek a kapuk mögé,
érteni fogok mindent téltől őszig.
Ki képtelen erre, már most a múlté,
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]
[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán