Jelige: Angel

Beküldte: admin, 2012-02-06 22:46:25  | Címkék:

Kálnoky László szépírói pályázat

- „Hová lettek a családi ereklyék”[1],
hol van már az a boldog világ?
Mikor elég volt egyetlen gyertyafény, mi átvilágította szobánk,s szívünk falát.
Nem kellettek a nagy szavak, a kérdésekre őszinte felelet járt.
Nem húzott ezerfelé egy nép és erény volt a tisztaság.
Az igaz út járható volt, földjén nem volt gaz se kő,
nem mocskolta kezünket vér s ismert volt ki hű.

Eltorzult világunk, lelkekben a gyűlölet sötétsége él.
Elveszni látszik végleg a hit, szeretet, remény.
De hová tűnnek el legszebb kincseink? Merre tartunk így?
Ki foglalkozik azzal hová jutunk, s merre mehetnénk?
Nem tart össze a család, gyűlölködik két testvér,
megfagy a szív s a szeretet saját lángjában foszlik szét.
Nincs imára kulcsolt kéz, nincs Mi atyánkat kántáló sereg
a mű világ ragszolgái akarunk lenni önként? Minek?
A pénzt nevezzük új istenünknek, ez váltja fel a legszebb csodát.
Ez kell majd mindenek felett, ez lesz a szép új világ.
Nekem ez nem kell s hidd el nektek sem, szegény az kinek pénze van, de szíve nincs.
Vissza kell hoznunk a kort, miről nagyszülők mesélnek még,
tévedtünk mikor azt hittük jobb lesz, ha emlékeiket zúzzuk szét.
Elrontjuk világunk, lassan kihal a segítő kéz,
elveszünk teljesen, hiszen nélkülük mire is mehetnénk?
Hamis illúziókat kergetünk, ébredjünk már fel, mozduljon mindenki, aki él és mer.
Mert kevesen értik a csönd mögött megbújó kiáltó szavakat.
Kevesen érzik a nyugalom mögé lapult aggódást.
Kevesen érzékelik a mosolyba fagyasztott könnyeket,
olyan kevesen érzik azt, hogy igazán élnek.

Pedig a világ kezd harsogni, zaja mégis süket fülekre talál.
Az idő mégis eljön majd, mire mindenki vár
a szeretet összefog és e percben a gyarló ember ideje lejár.
Majd az pusztul el, mire most annyira felnéztek
visszatér a rend s azok a nemes emberek.
Nem tűnnek el többet, terjesztik majd az új igét
Atyáink hite újra a szívünkben ég,
„szellemképüket az utódok őrzik.”[2]

 

[1] Kálnoky László: A kegyelet oltárán
[2] Kálnoky László: A kegyelet oltárán