Hirdetés
Pályázatok » Édesanya
Bejegyzések a következő címkével: 's'
Jelige: Moonspell
A függöny mögül
I. A kölyök
A fiú kiskamasz volt, és már két éve belépett élete azon szakaszába, amikor anyai ölelés helyett inkább női ölelésre vágyott, lehetőleg egy érettebb, nagymellű nőére, de ha valamelyik csinosabb osztálytársa adta volna önként, az sem lett volna baj.
Bár egyelőre nem állt senki sorban azért, hogy őt ölelje (leszámítva persze anyját és nagyanyját), azért sokszor elképzelte, ahogy egy-egy kiválasztott lány ölelő karjaiba, majd karoló ölébe fogadja. Az ilyen fantáziák persze normálisak, tudja ezt minden érett férfi, de az éretlen kölykök számára furcsák, bűnösek, szégyellnivalók… És kiiktathatatlanok.
Jelige: sooltan
Marika néni cseresznyevirágzása
Összecsúszott a tavasz a nyárral. A szél meglódul, röpteti a mandula és a szilvaszirmokat, akár a hópelyhet, de virágzik a cseresznye. Ilyet se láttam soha, mint most, hazafelé a lámpák alatt.
Csütörtök, fél tizenegy múlt öt perccel, benne az éjszakában. Sűrűre sikerült, kifutottam rendesen, azt hittem, soha nem lesz vége. Ülök a konyhában, lógatom a kezem, a lábam, nézem a mosatlant, rám vár. A jó tündér elintézhette volna, de nincs jó tündér. Nem sok, két tányér, anyámé, fényesre törölgetve, az enyém, a Laci fiam ételhordója, és az üres lábas, amiben főztem, a maradék a hűtőben. A fiam tízkor telefonált, hogy ma befejeződnek a vizsgálatok, négy napja szúrják, vágják, vigyek paprikás krumplit lecsókolbásszal, kiesik a szeme az éhségtől, eddig éheztették, reggeltől négyig járt a kerekessel osztályról osztályra. Fél éven belül második nagyvizsgálata rendelik be, és nem tudnak semmit. Borzasztó, mi történik vele, borzasztóbb, hogy nem látszik a vége. Nem működik a lába. Ha ül, olyan, akár egy rendes láb, de nem tud lépni vele. Egyik napról a másikra. Kelt munkába menet, és nem működött. Keze, feje, mindene rendben, csak a lábát nem tudja egyiket a másik után rakni, menni, dolgozni nem tud. Nem keres. Azonnal kirúgta a vállalkozó azzal, ha meggyógyul, jöhet, de minimálbérre se fizet táppénzt, mert akkor a cégének vége. Laci harminc éves. Minden nappal jobban fél, fogy és sárgul. A félelemtől fogy, a félelemtől sárgul a bőre. Hat hónap hosszú idő a bizonytalanságban. Én is félek. A kismenyem is fél.
Jelige: zombianyu
Anyukám egy zombi
Anyukám egy zombi
Szeretem őt nagyon
Roncsok között élünk
Madáron és agyon
Anyukám egy zombi
Én meg zombigyerek
Megszid, ha a sírból
Reggel későn kelek
Jelige: Macikave
Érdes volt a kezed
Konyhánkban zene szól, húst klopfolsz, ébredek éppen.
Babzsák testem húzom, unottan söpri a padlót.
Gyermekkor, puhaság, takarón a virág, mese, rajzfilm.
Teljességét másolom át odabentre a képnek.
Méhecskés bögrémben gőzölgő macikávét
nyújtasz, szólnom sem kell, homlokomon puszi cuppan.
Érdes volt a kezed, de örökké csak simogattál.
Jelige: Sahaj75
Gyermekeimnek
Kérded mi is az én földi boldogságom?
Az ha apró újjak simogatják arcom...
Ha átkarol mennyország, illata mézédes,
hangja a lelkemnek melengető, fényes.
Anya, úgy szeretlek!- mondja Ő, a drága.
Mi lehet ennél több, egy édesanya vágya?
Az Ő boldogsága, az én boldogságom,
Lényében mind ott van: szeretetem, s vágyam.
Reggelente, mikor kinyitja két szemét,
A nap is felragyog, ha borús is az ég.
Látni a mosolyát gyógyír minden bajra,
Amikor átkarol puha, kicsi karja...
Jelige: still
Amit még lehet
Nem változott, csípője lett szélesebb
és nem öregedett, magja kényes
füstre, alkoholra, közben szervek
gyarapodnak.
A szívhang megvan,
szokj hozzá – mondja az orvos és mondja
ő a tükörnek. Az előbb törölte meg.
Jelige:szivárványkapu
Anyám…
Anyám, képzeld álmodtam,
Sétáltunk egy parkban Májusban,
A pillangók felettünk szálltak,
Anyám, az álmok ugye nem hazudnak?
Mosolyod melege simogatott engem,
A tóban a halak huncutkodtak csendesen.
Mellettünk még sokan sétáltak,
Anyám, az álmok ugye nem hazudnak?
Jelige: csigabiga
menedék
megismertem őt
s egyből a lényegre tértem
gondolatban: temetésen álltam,
az övén.
mindig ezt játszottam önmagamban:
sírt ástam, s belöktem könnyedén.
aztán sírtam, álltam a peremén.
Jelige: csizmike
Kati baba
A kémény melletti ablakon besütött a nap. A padláson egy férfi elemlámpával keresgélt a lim-lomok között. Szatyrok,dobozok egymás hegyén-hátán. Pókháló, por mindenütt. Az egyik gerendánál egy baba szendergett. Egy zacskóba volt bebugyolálva. Egyszercsak kipattantak a szemei,felsírt,ahogy az erős férfikéz felemelte. A babának ismerősnek tűnt az arc,emlékezett rá…
Jelige: répatorta
Őt is
A fizetett közönség megvetését már a stúdióba lépése előtt érezte. Ahol felismerik, mindig ugyan az történik: a feszült csendet követő sugdolózás után érkeznek a halk, majd az egyre hangosabb megjegyzések. Együttérzést csak elvétve kap.
A történtek utáni első napokban még vissza-visszaszólt, de egy idő után csak lehajtott fejjel ment tovább, tette a dolgát. Most is inkább az asztalon elhelyezet mikrofont bámulta.
Az interjú előtti percekben idegesen kezdte el gyűrögetni fekete garbója ujját. Nem akart sírni, gyengének látszani, szánalmat kelteni. A pénz miatt ül most itt, emlékeztette magát, csak is a pénz miatt.
