Hirdetés
Pályázatok » Édesanya
Bejegyzések a következő címkével: 'e'
Jelige: Egyetlenem
Egyetlenem
Néha úgy éreztem, csak telnek a napok, nehéz ködbe borulnak. Rohannak, futnak, akár egy vonat száguld végig a pályán, de tudtam már akkor is, ez nem marad így örökre. Minden változik, a természet az évszakokkal, mi, emberek az idő múlásával. Előre kellett látnom, és azt is tudnom kellett, mit szeretnék az élettől, amely bár keserűséget hoz néha, de gyönyörű. Majd lehunytam szemem és láttam a jövőt.
Jelige: kola
Szőnyeganyag
Egyhangú mintában úsznak gondolataim a szőnyegen,
Kopottas fehér fátyollá lett lenőtt hajadnak töve,
Évek súlyos akarata osztotta s vonalazta orcádat,
Szent sóhajba merülve hagyják el szavaid e szájat.
Poros tömbbe csavarva, fekszel az ágyon s betegen
Eget képzelsz a plafonon, a csillagok csak legyek,
Lehullnak olykor lábujjadra, hadd kívánhass egyet,
Magadnak másik életet s jobb gyermeket, az életre.
Jelige: Mothership
Anya és a job sharing projekt
Reggel van, mindenki anyát követeli. Félig csukott szemmel kecmergek ki a jó meleg ágyból. Egyszerre kellene mindenütt lennem, miközben próbálom ezek felett fejben összerakni, mik is a teendők aznapra. Anya, vegyél ki! Anya mesélj! Anya inni kérek! Közben az előszobából a férjem: Szia, én mentem dolgozni!... És itt maradok egyedül két kisemberrel, akik nagyon tudják, hogy mit akarnak, de az gyakran szöges ellentétben áll az én elképzeléseimmel.
Jelige: Eszter
Anyaság
Méhemben
gyermekem
megfogant.
Megvillant
elmémben:
Istenem!
Nagy dolog:
már mozog,
lélegzik,
aluszik,
étkezik,
érkezik!
Jelige: WALTZ
MEMENTÓ
Azt hiszem, nem várt gyerek voltam. Apának soha nem volt egy kedves szava hozzám. Csak anya ölelt. Apa talán a nevemet sem tudta. Mindig azt mondta, a gyerek. A gyerek maradjon csöndben, a gyerek hagyjon békén, Aranka, foglalkozz már a gyerekkel, szólt anyámra, amikor a hivatalból hazahozta a munkát. Szinte minden nap. Be sem mehettem a szobájába. Kulcsra zárta. Az acélbetétes ajtót vastag műanyaggal burkolta be. Nehogy kopogni tudjak rajta.
Jelige: aroma
Mária a bevásárlóközpontban
Mária egyedül ment le a bevásárlóközpontba. József a tetőtéri parkolóban maradt, mert féltette fullextrás, új kocsiját, hisz annyi furcsa dolog történik mostanában… Ült a kényelmes ergonómikus vezetői ülésen és mobiltelefonján fakereskedésének egyre szerteágazóbb ügyeit intézte.
Jelige: Egy anya
Édesanyám
Amióta megszülettem,
a legjobban őt szerettem.
Kiskoromban ölébe vett, ringatott,
lefekvéskor meséket is olvasott.
Jelige: egy csoda reszese
Egy csoda részese
Édesanya leszek, Édesanya vagyok.
Kilenc hónapon át várom a csodát, érlelődöm, felnövök a feladathoz. A hír megváltoztatja életemet, felborítja terveimet. Először ellenállást vált ki belőlem. Aztán ahogy jönnek a testi nehézségek, a rosszullétek, a kétes vizsgálati eredmények, furcsamód beindul az ősi ösztön a bennem növekvő élet minden áron való megmentésére, védelmére. Nem hiába kilenc hónapon át lakója testemnek ez a kis csöppség. Ennyi idő kell egy önző, makacs, saját elképzelései szerint élő embernek ahhoz, hogy megérjen, hogy képes legyen megosztani életét és ez által önmaga is sokkal többé, nagyobbá váljon.
Jelige: Moonspell
A függöny mögül
I. A kölyök
A fiú kiskamasz volt, és már két éve belépett élete azon szakaszába, amikor anyai ölelés helyett inkább női ölelésre vágyott, lehetőleg egy érettebb, nagymellű nőére, de ha valamelyik csinosabb osztálytársa adta volna önként, az sem lett volna baj.
Bár egyelőre nem állt senki sorban azért, hogy őt ölelje (leszámítva persze anyját és nagyanyját), azért sokszor elképzelte, ahogy egy-egy kiválasztott lány ölelő karjaiba, majd karoló ölébe fogadja. Az ilyen fantáziák persze normálisak, tudja ezt minden érett férfi, de az éretlen kölykök számára furcsák, bűnösek, szégyellnivalók… És kiiktathatatlanok.
Jelige: zombianyu
Anyukám egy zombi
Anyukám egy zombi
Szeretem őt nagyon
Roncsok között élünk
Madáron és agyon
Anyukám egy zombi
Én meg zombigyerek
Megszid, ha a sírból
Reggel későn kelek
