Macskaszem

Beküldte: admin, 2013-03-16 21:45:39  | Címkék: m

Álmaimban még…

Álmodom, s milyen csendes a pasaréti villasor.
Hallgatom, a fenyőágon jégcsapcsengő, mint dalol..
Vastag hóteher borítja a tetőt, és az ereszt.
Templomtornyon riadtan felnyikordul a vaskereszt.

Újra érzem, azt a különös gyógyszertárillatod...
Sírodon aranybetű. Én állok, és az itt hagyott
Árva üresség feldobog bennem. Kevereg álmom.
Izzadt párnámba fúrom fejem, hátha megtalálom,

Ahol rám vársz, s a gyermekkorom kézen fogva veled.
Csipkés porcelán tányéron citromos tortaszelet...
De, mért torzul el arcod, szemed bambán hová mered?
Az orvos szól:"Asszonyom, az ön anyja nagyon beteg!"

Mosolyod végig tudja- de, csak rólam- hogy ki vagyok.
Bolyongsz tétován, pusztult agyadba rejtett kis sarok
Fényképet idéz, ha világosodik a pillanat.
Lelked madárként kirepül, s minden titkot nyitva hagy.

Utánad nyúlok… a lepedő alattam csupa ránc.
Testem borzong megremegve. Vad ritmusú furcsa tánc.
Sírodon, a hópelyhek közt, fehér hóvirág remeg.
Isten talán, ezzel jutalmazza szenvedésedet…

Álmodom, s milyen csendes a pasaréti villasor.
Hallgatom, a fenyőágon jégcsapcsengő, mint dalol.
Vastag hóteher borítja a tetőt, és az ereszt.
Elengednélek én végleg, de valami nem ereszt…