Jelige: Szeszter

Beküldte: admin, 2013-03-31 22:49:28  | Címkék:

Levél a fiamnak

Mottó: „Mert minden dolognak az ég alatt van rendelt ideje”
A prédikátor Salamon könyvéből, Gellért Oszkár fordítása


Vannak mesék, fiam, amiket soha nem mondtam el neked.
Elmondom neked, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Csipkerózsika, aki mély álmát aludta. Annyira mély volt ez az álom, hogy hosszú éveken át nem ébredt fel belőle, és talán még most is örök álmát aludná, ha nem jött volna a Herceg, aki a csókjával felébresztette. Légy te a Herceg, és legyen csókod, álomból ébresztő.

És volt egy kisfiú, aki ki merte mondani: meztelen a király. Kimondta, mert ezt látta. És mert ezt látta, kimondta. Tudd te is kimondani, amit látsz. Ne félj, a kimondott szónak, írásnak, rajznak, bármilyen alkotásnak, ha igaz, ereje van. Kimondhatod bátran, ha hiteles, ha belőled jön, nem bánt a hóhér.

És légy te a legkisebb fiú, akinek a jussa a hamuba sült pogácsa, aki elindul világot látni, és nem visz magával semmit, csak rácsodálkozását a világra. Légy a szegény legény, aki viszi tarsolyát, tarsolyában önmagát, és bejárja a világot, a világban lát száz csodát. Ne ámítson pénz, hatalom, ne légy szolgája sem, akkor gazdag leszel, meglásd! Vedd el, ami a jussod, és lépj tovább. Ne követelj, és tudj adni. A Tudás meséjét suttogom most neked.

Légy Micimackó, és tegyél fontos dolgokat, micimackósakat. És legyél te a Kisherceg, akinek van Rózsája. Tüskéit le ne vágd, üvegburokba ne tedd, hagyd élni a világban. Hagyd Rózsának lenni. Mert a szeretet nyugodt, békés, türelmes. És ami a legfontosabb, meghagyja a másik szabadságát. Nem vár el, sőt egyáltalán nem vár, nem birtokol, nem feltételez, nem tesz semmi mást, csak elfogad és ad. Nem hangos, nem kérkedő, nem hittelen, nem bizalmatlan.  A szeretet meséjét mondom most neked.

Elmesélem neked a Csodaország meséjét, és feltarisznyállak, ha oda vinne utad. Éld meg a csodákat, Csodaország valóságát! Szeretni fogod, meglásd! Tarisznyádba teszek hitet és tiszta vásznat, mert nincs más igazság a friss vászon tiszta igazánál. És beleteszem a kristályt, amin keresztül látsz ezernyi csodát. A tengert egybegyúrva a nappal, az álmot a valósággal.

Tündérmeséket nem mondok neked. Tudom, hogy nem szereted.

- Olvasd el te, és meséld el a lényeget! - mondtad, és nyomban elaludtál. Én meg néztelek, fogtam a kezed, és arra gondoltam, hogy ez a lényeg. Tündérmese, minden este. Fogom a kezed, és amíg alszol, mesélek neked arról, hogy szép, színes ez a világ. Színes, mint álmaid világa. A kisebbik fiúé, aki mindig más, mint a nagyobbik. A Toldi Miklósé, akinek el kell indulnia, hogy megtalálja a helyét a világban. Elmesélem neked, hogy sok akadályt kell leküzdened, sok világban kell megfordulnod, hogy elhidd nekem, van helyed benne. Hideg volt, és te, néhány éves kisfiú, kint a hidegben vártál, hogy hazajöjjek. Nem fáztál, és nem lettél beteg. És én nagyon későre értettem meg, hogy a tündérmeséket el kell mondanom neked. A lényeget, csupán a lényeget. Azt, hogy amíg a tündér él benned, addig nem bánthat a rossz. És amíg az igazak álmát aludtad, fogtam a kezed, néhányéves kisfiam, és neked adtam a tündéreket.

- Légy te a szamuráj! Ne támadj soha, ne bánts! Senkit ne bánts! Se embert, se bogarat, se növényt, se állatot! Ha megteszed, önmagad bántod vele. Ezt tudnod kell. És ne engedd, hogy bántsanak! Légy a bölcs és higgadt szamuráj, aki hitével ad erőt tettének! Mesélj te nekem arról, hogy miként küzdötted le a sárkányaidat, mesélj arról, hogy miként küzdötted le az én sárkányaimat. Ez lesz a te meséd, felcseperedett fiam.

- A lényeg az, hogy megtaláld: miben lennél te boldog. Hogy te hogy érzed. Majd eldöntöd. Mindig is okos döntéseket hoztál, tehát bízz magadban, mi melletted állunk. Na megyek, befejezem a rendet, aztán meg teszem a dolgom. Ha lenne kérdésed, szívesen válaszolok –  írod nekem.

Olvasom a soraidat, és arra gondolok, hogy most te mesélsz nekem. Én meg hallgatom, majd rábólintok. A mese néha valósággá válik, a valóság mesévé. Tündérek vagyunk, szamurájok, Micimackók és Kishercegek, Toldi Miklósok és csókot adó királyfik, tiszta szavú gyerekek, jólelkű hóhérok. És amíg éljük a meséket, amiket anyánk és gyerekünk suttogott belénk, addig nincs hatalma a rossznak.

Ez a lényeg, fiam: a mese. Fogtam a kezed, kisgyerek voltál, és fogtad a kezem. És én most értettem meg, hogy vannak és lesznek mesék, amiket nem mondtam el neked.