Jelige: Salamon

Beküldte: admin, 2013-04-06 00:49:15  | Címkék:

Álom

A tizenéveskor, a gyermekkor és felnőtt kor közti időszak. Nehéz ügy. A legtöbb szülő nem vesz tudomást arról, hogy gyermeke már nem kisded. A gyermek pedig szárnyait próbálgatva mindinkább a barátok felé fordul. A felnőtté válás akkor történik meg, amikor az ember ráébred, hogy életében a szülő az egyetlen feltétel nélküli szövetséges.

Kedves Anyu!

Nem tudom, hogy elolvasod-e valaha ezt a levelet. Már régen meg kellett volna írnom, eleinte dacból nem tettem, később pedig nem volt hozzá merszem. Most összeszedtem minden bátorságom, hogy megkeresselek. Szükségem van Rád! Utoljára 20 éve beszéltünk, amikor is egy vita hevében úgy döntöttem, mindenkinek jobb lesz, ha tovább állok, eltűnök az életetekből. Elköltöztem.

Ettől a naptól fogva számomra megszüntetek létezni és belevetettem magam az ÉLET sűrűjébe. Mindent be akartam pótolni korlátok nélkül, szabadon. Az utolsó pillanatban ismertem meg azt a férfit, akivel később új életet kezdtem és elfogadott a múltammal, a jelenemmel együtt. Mellette értékes EMBERNEK érezem magam. Rövid időn belül összeházasodtunk, két lányunk született: Tünde és Berni.

Tündében magam látom, pontosan olyan, mint én voltam ennyi idősen. Berni igyekszik mindenben megfelelni, ő olyan gyerek, akiről minden szülő álmodik. Én pedig jól érzem magam a boldog anya és a szerető feleség szerepében. Hálás vagyok a sorsnak a szép családomért.

Azt hittem soha semmi sem bonthatja meg ezt a harmóniát, egészen mostanáig. A férjem beteg lett, amit nehezen visel és én is egyre türelmetlenebb vagyok vele. Az orvosok nem mondanak semmit, nem tudom mi lesz velünk, rettentően félek…

Olyan jó lenne, ha itt lennél! Anyu! Nagyon hiányzol! Remélem még nem késtem el, és lesz alkalmunk beszél….

Csengetnek. Kinyitom az ajtót. A két lányom széles mosollyal, tárt karokkal áll a küszöb előtt, és egyszerre harsogják:

 -Boldog anyák napját!

Heves szívdobogást érzek a torkomban, megannyi tűszúrást a testem minden létező pontján, majd egy pillanatra megáll az idő. Egy idősödő hölgy áll előttem Tündivel és Bernivel egymásba karolva, haja őszes, arca megtörten a mesél múltról, a szeméből sugárzik a szeretet. Szelíden magához ölel, a hangok elakadnak torkomon,  megsemmisülve préselem magamból a két szót: - Szervusz anya!