Jelige: Margaréta

Beküldte: admin, 2013-04-01 16:53:45  | Címkék: m

Anyám, ha lennél! 

Anyám, ma hajnal láttalak,
Kócosra fújta hajad a szél,
Leültem, de hiába vártalak,
Oda még egy szóra se jöttél.

Ott ültem a perem szélén,
Tátva figyeltem mozdulatod,
Butábban se néznek a tévén
Át, ennyi sok gondolatot.

Tekinteted munkába merült,
Kezed lapok között kutatott,
Szívemben vadul hevült,
Csapkodtak az indulatok.

Felálltam e hideg érzetre,
Arcul csapott a hűvös huzat,
Bocsánatot Isten se kérne
Tőled se egyet, se húszat.

A szél tovább futott kecsen,
Megállt, szemközt kacagott,
Szegény megalázott szívem,
Dühöt haragosan fortyogott.

Láttalak, igen láttalak téged,
Pár év óta talán először,újra,
Mégis, magam én szégyelljem,
A szél nekem meg, ezt súgta.